Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

14. 1897. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 741 - 742

1897 június 2-iki közgyűlés. — 740—742. szám. 283 10. Lövenstein Ferenczné szül. Lederer Johanna (l.VII. Nefelejts-u. 50.) szülésznők okleveleit. A bemutatott oklevelek rendben találtatván, azok a kihirdetési záradékkal ellátva a t. főorvos úrnak további eljárás végett visszaadatnak ; a tanács pedig felhivatik, hogy az illető orvosokat és szülésznőket az adózók lajstromába vétesse fel. Miről a tanács a tárgyiraton, a t. főorvos úr pedig jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !741. Rózsavölgyi Gyula tanácsnok úr, Kunváry Fülöp főv. biz. tag úrnak a folyó évi május hó 5-én tartott közgyűlésben 613. sz. alatt előterjesztett interpellatiójára a következőkben válaszol: Kunváry Fülöp biz. tag úr a várbeli földsüppedések és régészeti leletek stb. tárgyában intézett a tanácshoz kérdést. A várbeli földsüppedések folytán napfényre került üregek kitakarításánál talált régiségek a főváros által őrizetbe vétettek. A tárgyak mellett észlelt korommaradványok arra engednek következtetni, hogy ott emberek is tartózkodtak, valószínűleg a törökvész idején, menekülőnben. Miután azok az üregek semmiféle régészeti értékkel nem birnak, beboltoztattak, beföldeltettek és befalaztattak. A királyi vár északi részén levő terrasz alapozási munkálatainál napfényre került egy négyszögalakú üreg. Szakértők azt mondják, hogy ez alárendelt helyiség volt. A szakértők ugyan kívánatosnak tartották volna annak fentartását, de ez az építkezés folytatását megakadályozta volna. Azonban itt is történtek a látni valók megóvása érdekében egyes intézkedések. A mi a belvárosi bontásokat illeti, dr. Kuzsinszky Bálint, a fővárosi régészeti bizottság tagja, még azok megkezdése előtt összeírta mindazon épületdiszitö tárgyakat, a melyek régészeti értékkel birnak és a mennyiben reájuk az állami ipariskola nem reflektálna, a főváros meg fogja azokat szerezni. Az épületeknek és utczarészeknek lefényképezése iránt a főváros már intézkedett és az már meg is történt. A tanács még 1885-ben felhívta az elöljáróságokat, hogy minden építkezés alkalmával törekedjenek oda, hogy a régiségek megmentése czéljából a pallérok figyelmeztetve legyenek. Erre nézve törvény is van. A mi pedig az interpellatiónak azt a részét illeti, hogy a bizottsági tagok igazolványnyal láttassanak el, hogy az érdekeseknél vélt munkahelyeken bármikor megjelenhessenek, ezt a főváros tanácsa szükségtelennek tartja, miután a hatóságokat érdeklő bontásoknál a hatóság közegei vagy tagjai akadálytalanul megjelenhettek eddig is. Interpelláló és a közgyűlés a választ tudomásul veszi. !742. Tárgyaltatott a tanács 18.903/1897. eln. számú előterjesztése: a Kossuth-szobor és a mauzóleum létesítése ügyének a székes főváros kezelésébe leendő átvétele iránt. A közgyűlés áthatva a tisztelet és kegyelet azon érzelmeitől, a melyeket a székes főváros közönsége hazánk nagy fia, Kossuth Lajos iránt mindenkor táplált: hozzájárul a tanácsnak a Kossuth Lajos emlékének megörökítésére alakult országos bizottság beadványára előterjesztett javaslatához és ehhez képest kimondja, hogy: 1. az országos bizottságnak kérelmére a Kossuth Lajos emlékének megörökítésére eddig begyült és a jövőben begyülendő pénzösszegeknek kezelését átveszi, és hogy ehhez képest a Kossuth Lajos emlékének megörökítésére szolgáló mauzóleum és szobor létesítése czéljából szükséges további intézkedések megtételét magára vállalja; 2. utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy ezen elhatározáshoz képest az országos bizottság által megindított gyűjtés során begyült pénzösszegeknek a gyűjtésre vonatkozó összes könyveknek és iratoknak az országos bizottság által e czélra kiküldött öttagú bizottságtól leendő átvétele, a már begyült és ezután begyülendő összegeknek az alap javára gyümölcsözőleg leendő kezelése s a már folyamatban levő gyűjtési eljárás lebonyolítása iránt a további intézkedéseket tegye meg; 3. minthogy a nagy hazafi emlékéhez méltó díszes mauzóleum költségeinek fedezete már a gyűjtés eddigi eredménye által biztositottÍ32