Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

13. 1897. május 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 712 - 713

270 1897 május 19-iki közgyűlés. — 711—713. sz&m. VI. ker. Hungária-körut és Szt. László-ut keresztezésénél lévő 100 milliméteres VÍZCSŐ, 150 milliméteres vízcsővel kicseréltessék, a SzentLászló utón pedig ezen 150 milliméteres cső a 22. számú házig meghosszabbíttassák, továbbá ezen 150 milliméteres vízcsőből a Gömb-utcza és Palócz-utczán át a Dió utczáig egy 125 milliméteres elágazás létesíttessék, valamint a Dió-utcza 45. sz. házig egy 100 milliméteres vizcső fektettessék, végre, hogy a Szent-László-út és Gömb-utcza sarkán egy Walser-féle közkút felállíttassák. Az ezen csőfektetési munkálatokra szükséges 5.100 frt, azaz: ötezeregyszáz forint költségösszeget a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által pártolt javaslatához képest a f. évi költségelőirányzat községi alap GXXV/5. fejezete alatt az 50 milliós kölcsönből a vízvezetéki csőhálózat kiterjesztésére felvett 100.000 frt átalányösszegből ez idő szerint még rendelkezésre álló 33.663 frt terhére a közgyűlés ezennel megszavazza, kiköti azonban, hogy Hofbauer Károly és folyamodó érdektársai tartoznak ezen csőféktetési munkák végrehajtása előtt telekkönyvileg bekebelezett okiratot bemutatni, melylyel ezen csőkiterjesztéssel járó- 5.100 frt költség 8%-at olykép biztosítják, hogy a mennyiben ezen összeg, vagyis évi 408 frt a lerakandó vízvezetéki csöveket igénybevevő ingatlanok után kivetendő vízdíjakból be nem folynék, a hiányzó összeget ők tartoznak pótolni. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a nagym. m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztendő. !712. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 22.353/1897—

VIII. számú előterjesztése, a dunajobbparti közvágóhíd ügyében hozott közgyűlési határozatra. A közgyűlés a főváros dunajobbparti részei számára szolgáló közvágóhidnak építését, melyet az 1888. július 4-én 672. sz. a. s 1889. május 8-án 536. sz. a. kelt határozataival e czélra kijelölt és megszerzett kelenföldi telkeken az 1892. márczius 10-én .268. sz. a. kelt határozatával elfogadott építési tervek és költségvetések szerint rendelt el létesíteni: a közgazdasági s közélelmezési bizottmánynak a f. évi május 5-én Cl6. sz. a. kelt közgyűlési határozat folytán tett s a tanács által pártolólag előterjesztett javaslatához képest s az abban felhozott indokoknál fogva s a budapesti mészáros ipartestület elöljáróságának a dunajobbparti közvágóhíd felállítása iránt 22.637/97. sz. a. közvetlenül előterjesztett kérelme figyelmen kivüí hagyásával ezennel elejti s kimondja, hogy a fennálló balparti közvágóhidnak kötelező használata s az ezen intézmény iránt fennálló szabályrendeletnek hatálya legkésőbb 1898. évi január 1-től kezdődőleg a főváros egész dunajobbparti részére (I., II. és III. kerületére) is kiterjed, önként értetvén, hogy a balparton létesíteni már elhatározott sertés-közvágóhid kötelező használata az említett jobbparti kerületekre is ki fog terjedni. Ezen közgyűlési határozat 15 napra kifüggesztendő, — jóváhagyása végett pedig a m. kir. belügyminiszter úrhoz — hivatkozással a dunajobbparti közvágóhíd ügyében hozzá legutóbb f. évi május 5-én 616. kgy. sz. a. intézett jelentésre — felterjesztés intéztetik. Miről a tanács jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetik. !713. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 22.258/1897—

VIII. számú előterjesztése, a marhavásártéren istállók építése ügyében. A közgyűlés a marhavásártéren mutatkozó istálló szükséglet megszüntetése okából a marhavásártéri istállóknak négy, összesen 1628 drb. szarvasmarha befogadására alkalmas, szilárd szerkezetű istállóval szaporítását s ezen istállóknak a mérnöki hivatal által készített s átvizsgált és helyesnek talált tervek és költségvetés szerint kapcsolatosan egy őrházzal és két illemhelylyel, összesen 240.000 frt költségen a marhavásártéri intézmény kibővitésére fentartott mester-utczán túli területen leendő felépítését a közgazdasági és közélelmezési és a pénzügyi s gazdasági bizottmányoknak a tanács által is pártolólag előterjesztett javaslatai alapján elhatározza s az építési költséget a 100 millió koronás kölcsön terhére engedélyezi.