Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897
13. 1897. május 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 702
266 1897 május 19-iki közgy űl és. — 701—702. szám . ezen joga a székes fővárosnak a villamos átalakifás iránt megkötött szerződés 5. §-ában határozottan ki van kötve, nem elegendő tehát a székes főváros ezen joga szempontjából az engedély okirati függelék 6. §-ának azon intézkedése, hogy a műszaki felülvizsgálathoz a székes főváros is meghívandó, hanem okvetlenül szükségesnek tartja a közgyűlés, hogy a székes főváros hozzájárulási joga az építési és üzletberendezési tőke megállapításához az engedélyokirati függelék ezen szakaszában is kifejezést nyerjen, felterjesztést intéz tehát egyidejűleg a közgyűlés a nagym. kereskedelemügyi minister úrhoz oly kérelemmel, miszerint a fentebb előadottak alapján a vegyes bizottság megfelelő utasítása, másrészt pedig a székes főváros hozzájárulási jogának az engedélyokirati függelékben pótlólag leendő felvétele iránt intézkedni méltóztassék A mi pedig a leiratnak a közigazgatási bejárás alkalmával a székes főváros képviselői részéről a tervezett új vonalon a közúti vasút és villamos városi vasút által peage-forgalom berendezésére nézve tett előterjesztésre vonatkozó részét illeti, a közgyűlés a nm. kereskedelemügyi m. kir. minister úr azon kijelentését, mely szerint ezen peage-forgalom kérdésének tárgyalását a közúti vasúthálózati programmjának végrehajtása utáni időre kívánja fentartani, tudomásul veszi, kijelenti azonban egyszersmind, hogy a székes fővárosnak a közigazgatási bejáráson résztvett képviselői erre vonatkozó javaslatukat az érdekelt vasúti vállalatoknak a közigazgatási bejáráson szintén jelen volt vezérigazgatóinak előzetes hozzájárulásával és helyeslésével terjesztették elő, miből következőleg indítványuk megtételével az érdekelt vasúti vállalatok jogviszonyaiba beavatkozni egyáltalán nem kívántak, hanem kizárólag a nagyközönségnek a közúti vasúti forgalom egységessé tételéhez fűzött jogos érdekeit óhajtották megvalósítani. Miről a tanács az összes iratok kiadásával, a nagym. kereskedelemügyi m. kir. minister úr pedig külön felterjesztés utján értesíttetik. !702. Tárgyaltatott a tanács 16.503/1897 — 11. számú előterjesztése, Cserna Sándor fellebbezésére, viztúlfogyasztási díj törlése tárgyában. Minthogy az érvényben levő vízvezetéki szabályrendelet értelmében ingatlan tulajdonos a víztöbblet-fogyasztási díjat, származzék a víztöbbletfogyasztás bármely okból, a székes fővárosnak minden körülmények között megtéríteni tartozik. Minthogy továbbá a VII. ker. kerepesi-út 12. sz. a. fekvő és Zichy István tulajdonát képező ingatlan után az 1896. évről követelésbe hozott 175 frt 5 krnyi viztöbbletfogyasztási díjnak leszámítása körül tévedés, avagy számfejtési hiba nem fordul elő, az ingatlanon levő vízmérő óra eredményeinek leolvasása is helyesen eszközöltetett, tehát a viztöbbletfogyasztási díj helyes alapokon íratott elő és az ingatlanon a vízvezetéki igazgatóság tudomása szerint az 1896. év folyamán vizcsősérülés vagy hasonló nagyobb vízmennyiséget igénylő rendkívüli esemény elő nem fordult, s minthogy végül Zwillinger Bernát vízvezetéki felszerelő a felebbezö által bemutatott folyó évi április hó 7-én kelt levelében csak azt állítja, hogy a kérdéses ingatlanon a folyó 1897. év elején volt vizcsősérülés, ezen csősérülés azonban a vízvezetéki igazgatóságnál be nem jelentetett és a magán vállalkozók által kiállított igazolványok hiteles bizonyítékot oly esetekben különben sem képezhetnek, midőn — mint a jelen esetben — a kivetett viztöbbletfogyasztási díjnak redukálása kizárólag méltányossági ténynek tekintendő, mert ilyen esetekben csak a vízvezetéki igazgatóság igazolása lehet irányadó, ennélfogva — arra való figyelemmel, hogy a kérdéses ingatlanon alkalmazott vízmérőről leolvasott eredmények az érvényben levő vízvezetéki szabályrendelet VIII. fejezetének 19. §-a értelmében a vizdíjkönyvecskében szabályszerűen feljegyeztettek, és pedig úgy, hogy a figyelemre méltó többletfogyasztást jelző eredmények figyelmeztetésül szines irónnal aláhuzattak s igy a vízmérőnek a könyvecskében feljegyzett eredményei ellen tulajdonos a feljegyzéstől számított 14 nap alatt felszólalhatott volna, mit is elmulasztván, a hivatkozott szabály-
