Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

11 . 1897. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 548

1897 április 21-iki közgyűlés. — 547—548. szám. 209 de a birtokbavételt megtagadta. Ezt a telket kellett volna pedig első sorban használatba venni. A birtokbavétel jogát azonban 1896. novemberben megadta a minister. Miután tehát ez a felépités égetően szükséges és miután a főakadály is megszűnt, most semmi sem állhatja útját a budai vágóhid felépítésének. Mindezek alapján azt kérdezi a polgármester úrtól: »1. 1896. november hava óta minő akadályok késleltették a budai közvágóhid felépitését elökészitő, illetőleg czélzó intézkedéseket? 2. Ha akadályok merültek fel, intézkedett-e a t. tanács, hogy ezek elhárittassanak ? 3. S ha ezeknek elhárítása hatáskörén kivül esett, miért nem terjesztett ez irányban kimerítő jelentést és javaslatot a közgyűlés elé? Márkus József polgármester úr az interpellatióra azonnal válaszolván, tényként elismeri azt, hogy a budai közvágóhid létesítésére ne>ve a tanács a közgyűléstől régebben utasítást kapott és az előkészítő intézkedések a tanács részéről folyamatba is -tétettek. Nem kíván itt most az ügy részleteire kiterjeszkedni. A tanács legutóbbi üléseinek egyikén a budai közvágóhid kérdésével részletesen és behatóan foglalkozott és ezen ügyben az időközben megváltozott viszonyok figyelembe vételével a közgyűléshez legközelebb részletes előterjesztést fog intézni, a mikor is a közgyűlésnek ebben a kérdésben ujabb határozatát fogja provokálni. A tanács ezen előterjesztése készen van és a 14 nap múlva tartandó közgyűlés napirendjére ki fog tűzetni. Akkor módjában fog állani a felszólaló biz. tag úrnak a kérdés részleteihez való hozzászólás. Interpelláló az adott választ köszönettel tudomásul veszi, — mire a polgármester úr válaszát a közgyűlés is tudomásul vette. Erről Márkus József polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !548. Lipthay Béla báró főv. biz. tag úr szót emelvén, arra utal, hogy a budapesti közúti vasúttársasággal szemben a közgyűlés több izben nyilvánított jóakaratot, de erre a jóakaratra a vállalat nem szolgál rá. A főváros és a vállalat közt kötött szerződésben ugyanis ki van mondva, hogy a járművek, illetve a közlekedési eszközök, a közönség igényeihez mérten fokról-fokra tökéletesbittetni fognak. Kötelességévé tétetik a vállalatnak, hogy járműveit úgy a tisztaság, mint a közönség kényelme tekintetében teljesen kielégítő karban tartsa. Ezzel szemben constatálja szóló, hogy a mi a tisztaságot illeti, a közúti vasutak minden kritikán aluliak. A földalatti és a városi vasút tisztasága sokkal jobb, valószínűleg azért, mert ott a padlót rácsozat borítja, mig a közúti vasút kocsijainak padlói, valószínűleg pénzmegtakarításból, nincsenek rácsozva. Másrészt a közúti vasút kocsijai ingadoznak, billennek, zakatolnak és bizonyos hullámzó mozgást végeznek, a mi az utazó közönségnek kényelmetlenségére szolgál. Ez is pénzmegtakarításban leli a magyarázatát, mert a városi villamos kocsiknak ez a hullámszerű mozgása nincs meg, de igaz is, hogy csinosabbak, nagyobb áldozattal és kiadással készültek és igy biztosabb járatúak. Okvetlenül megkövetelendőnek tartja, hogy a közúti vaspálya-társaság úgy tisztaság, mint kényelem tekintetében legalább is annyit nyújtson a közönségnek, mint a városi villamos és a földalatti villamos vasutak, a melyeknek most messze alatta marad. Mindezek után kérdi: van-e az igen tisztelt polgármester úr szándékában a budapesti közúti vaspálya-társaságot a forgalmi eszközöknek a szerződés 15. §-ában kikötött kifogástalan tiszta és a közönség kényelmének megfelelő állapotban tartására felszólítani, illetőleg az ezek tekintetében tapasztalt fogyatkozások orvoslásáról gondoskodni. Márkus József polgármester úr az interpellatióra nyomban válaszol és kijelenti, hogy a közúti vasutak ellenőrzése abban az irányban, hogy a szerződésben megállapított kötelezettségeiknek egyrészt a főváros hatósága, másrészt a főváros közönsége irányában eleget tegyenek, meglehetősen hiányosan gyakoroltatott, a mennyiben ezen el