Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

7. 1897. február 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 269 - 270

1897 február 24-iki közgyűlés. — 268—270. szám. 115 4. Az átengedésre szánt telek körül fekvő utak végleges magasságának esetleges módositásából, különösen a m. kir. államvasutak szomszédos munkás - lakóház telepe irányában származó összes költségeket kizárólag a honvédelmi kormány s illetőleg a m. kir. államkincstár tartozik viselni. 5. Az elől körülirt terület kizárólag honvéd-kórház czéljára engedtetik át; az esetre tehát, ha az más czélra használtatik fel, a terület a rajta levő összes felépítményekkel és beruházásokkal együtt a székes főváros tényleges birtokába a fent megállapított használati idő lejárta előtt is azonnal visszaszáll a nélkül, hogy azért a székes fővárossal szemben bárminemű kártérítési igény támasztható lenne. 6. Az átengedett terület használata után a m. kir. államkincstár a székes főváros tulajdonjogának elismerése czímén évenkint 50 (ötven) darab húsz-koronás aranyat tartozik a székes főváros központi pénztárába fizetni. Miről a tanács megfelelő további eljárás végett az iratok visszaadása mellett értesíttetik. !269. Tárgyaltatott a bizottmáuy és tanács 43.962/1896—

VI. számú előterjesztése, a VI. ker. Lőportár-utcza Fóthiút és Tüzér-utcza sarkán fekvő Ü5^- hr. sz. 1403 84 négyszögölnyi városi telek megvétele, esetleg bérbe vétele iránt beérkezett több rendbeli ajánlatra. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács egyirányú javaslatához képest kimondja, hogy a VI. ker. Lőportár-utcza Fóthi-út és Tüzér-utcza sarkán lévő és a székes főváros tutajdonát képező 293f,/

"- hr. sz. telket ez idő szerint eladás alá bocsátani nem kívánja, hanem utasítja a tanácsot, hogy ezen teleknek bérbeadás útján leendő hasznosítása iránt tegyen előterjesztést. Miről a tanács az iratok visszaadásával értesíttetik. !270. Tárgyaltatott abizottmány és tanács 51.155/1896-VI. számú előterjesztése, a városligeti tó hasznosítása és a budapesti korcsolyázó egyesületnek ez ügyben beadott ajánlata tárgyában. A pénzügyi és gazdasági bizottmánynak, valamint a tanácsnak együttes javaslata alapján a közgyűlés a városligeti tavon való kizárólagos korcsolyázási jogot 1897. évi november hava 1-től 1930. évi október hava végéig terjedő időre évi 1200, azaz: Egyezer kettőszáz forint bérösszeg mellett a budapesti korcsolyázó egyesületnek bérbeadni határozza, a következő feltételek mellett: 1. Köteles az egyesület a bemutatott térrajzon megjelölt 10.334 négyszögméternyi területet a kevésbbé vagyonos néposztály által szükségelt korcsolyapályák czéljára felhasználni olykép, hogy ezen területből 7200 négyszögméternyi részen a közönség hétköznapokon 20 (húsz), ünnep és vasárnapokon (negyven) krajezár belépti díj mellett korcsolyázhasson, a finnmaradó 3134 négyszögméternyi terület pedig az ingyenes korcsolyázás czéljaira tartassák fenn. 2. A belépti díj mellett használható jégpályát köteles az egyesület vagy saját maga kezelni, vagy minden tekintetben megbizható bérlő által kezeltetni. 3. Köteles az egyesület, esetleg annak bérlője, mindkét korcsolyázási helyet egészen tisztogatni, havazáskor a havat ellapátoltatni, fagyos időben este, vagy korán reggel vizzel felöntetni, a korcsolyázás által keletkezett jégport s minden szemetet lesöpörtetni, szóval a jégpályákat tisztán és korcsolyázásra alkalmas állapotban tartani. 4. Az egyesület a pályákon korcsolyáit és szánjait megfelelő díj mellett kikölcsönözheti. 5. Az új állandó hid és az állatkert közötti tófelületet az egyesület hólerakás czéljára használhatja fel, a halászati jog bérlőjét azonban meg nem akadályozhatja abban, hogy a tónak ezen részén öt léket vághasson; a halászati jog bérlője viszont ezen lékeket szerencsétlenségek elkerülése czéljából bekeríteni leend köteles. 6. Köteles az egyesület a kevésbbé vagyonos néposztály részére fenntartott tóterület partján — a mérnöki hivatal által megállapítandó PI