Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

4.2 1897. január 28 . rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 152 - 153

71 1897 január 28-iki közgyűlés.— 151—152. szám. balparti üzletvezetőségét átiratban értesiti és megkeresi, hogy a továbbiak iránt a tanácscsal közvetlenül érintkezésbe lépni sziveskedjék. Miről a tanács az iratok kiadásával értesittetik. !152. Tárgyaltatott a tanács 34.574/1895./II. számú előterjesztése, Kotzó Pál felebbezésére, kövezési járulék törlése iránt. Minthogy a VIIT. ker. Szentkirályi-utcza, Baross-utcza és Üllői-út közötti szakaszának rendezése alkalmával a Szentkirályi-utcza 5333. hr. szám és Kotzó Pál tulajdonát képező ingatlan mentén 3032 méter hosszban lefektetett új metszett trachit szegélykő 53 frt 47 kr. értékéből a kivetésben a régi köbkőszegélyzet 24 frt 10 kr. értéke levonatott, tehát e két összeg közti különbözet, vagyis 29 frt 37 kr. a főváros jogos követelése; minthogy továbbá a volt járdaterület 10-39 m

2-rel nagyobbittatott s a mérnöki hivatal jelentése szerint a járda után kivetett 28 frt 74 kr. csak ezen nagyobbitott járdaterületnek felel meg; s minthogy továbbá az érvényben levő kövezési szabályzat 7. §-a szerint a kocsiút burkolása után, az esetben, ha az utcza előzőleg már kikövezve volt, új burkolattal láttatik el és az előző kövezés alkalmával az ingatlan tulajdonosa a kövezés költségeihez hozzá nem járult, az újabbi burkolás alkalmával fél összegű járulékkal terhelendő meg, a jelen esetben pedig a mérnöki hivatal jelentéséből és a számvevőség nyilvántartási könyveiben eszközölt kutatásból az tűnik ki, hogy a kocsiútnak előző kövezése alkalmával a fenti ingatlanra járulék nem lett kivetve s felebbező sem igazolja azt, hogy ily járulékot fizetett volna, tehát az újabbi burkolás alkalmával az ingatlanra a kocsiút után 33 frt 88 kr. összegű járuléknak, mely összeg különben a mérnöki hivatal jelentése szerint a félösszegű járuléknak felel meg, — kivetése jogos alapon nyugszik — s minthogy végre az épitésügyi szabályzat 217. §-a értelmében háztulajdonos köteles a tetővizcsatornának a közcsatornába leendő levezetéséről gondoskodni, a mérnöki hivatal ebbeli felszólításának háztulajdonos meg nem felelvén, kénytelen volt a mérnöki hivatal ezen csatorna-levezetést a háztulajdonos terhére eszközöltetni, a mely munkálatnál 24 frt 17 kr. kiadás merült fel, ennélfogva a közgyűlés a tanácsnak a kivetést tárgyaló 257/95. sz. határozatának jóváhagyása mellett Kotzó Pálnak a terhére kivetett 116 frt 16 kr. összegű járulék törlésére vonatkozó kérelmét elutasitja. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett tárgyiratok kiadásával értesittetik. !153. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 30.047/1896—1. számú előterjesztése, a kapuzárásra vonatkozó szabályrendelet ügyében. A közgyűlés a tanács és a közrendészeti bizottmány által a kapuzárás tárgyában előterjesztett szabályrendeleti tervezetet azzal a módosítással, hogy a kapuk esti 11 óra helyett esti 10 órától kezdve tartandók bezárva s ehhez képest az udvar, folyosó és lépcsőház megvilágítására és a kapupénzszedésre vonatkozó rendelkezése is 11 óra helyett esti 10 órától kezdve kötelezők, elfogadja s ehhez képest a kapuzárás tárgyában a következő szabályrendeletet állapítja meg: Szabályrendelet a kapuzárás tárgyában. 1. §. Minden, a fő- és székváros területén fekvő háznak tulajdonosa, illetőleg birtokosa gondoskodni tartozik arról, hogy házának kapuja használható zárral és háza úgy az utczáról, mint a kapu alatti udvari bejárásból bármikor működésbe hozható módon, a házba bevezető jelző csengővel ellátva legyen, továbbá, hogy télen-nyáron egyaránt esti 10 órától, okótber 1-étől április hó 30-áig bezárólag reggeli 6 óráig, május 1-től szeptember 30-áig bezárólag pedig reggeli 5 óráig kapuja zárva legyen. Joga van a ház tulajdonosának, illetőleg birtokosának a kaput korábban is bezáratni, de kapupénz este 10 óra előtt nem szedhető. A III. kerületben és a kültelkeken nyáron át, vagyis május 1-étől