Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1896
1. 1896. január 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 37 - 38 - 39
1896 jan. 8-án. — 37—39. szám. 7 !37. Olvastatik a tanács 1896. január hó 30-án 54.011/95. VÍII. sz. a. kelt bejelentése, a mely szerint a nagyméltóságú földmívelésügyi m. kir. minister úr által 1895. deczember hó 24-én 91.243. sz. a. a székes főváros közönségéhez intézett leiratban foglalt felhívás alapján a nevezett minister úr elnöklete alatt 1896. január 8-ikára a sertések értékesítése ügyében összehívott szaktanácskozmányra, az idő rövidségénél és a dolog rendkívüli sürgősségénél fogva, tekintve, hogy a közgyűlésnek ez irányban való intézkedése bevárható nem volt, a maga részéről a székes főváros képviseletében: Matuska Alajos tanácsnokot, Szabó Károly X. ker. elöljárót, Lechner Lajos középitési igazgatót, dr. Gebhardt Lajos t. főorvost, továbbá Császár Jenő, Fenyvessy Adolf, dr. Fodor József, Földiák Gyula, dr. Heltai Ferencz, Radocza János, Steiger Gyula és Schiller György bizottsági tagokat küldötte ki. Jóváhagyólag tudomásul vétetik. !38. Mezei Péter bizottsági tag felszólalván, előadja, hogy karácsony napján, szerdán, a németvölgyi temetőből hazafelé jövet, a lánczhídon gyalog akart a pesti oldalra átjönni, azonban többen, a kik a hídon való átmenetelt megkisérlették, de visszatérni voltak kénytelenek, arra figyelmeztették őt, hogy az út oly sikos, hogy az azon való járás életveszéllyel jár; minélfogva többedmagával elhatározta, hogy a szomszédos propeller-állomásról hajón teszik meg az utat. A korzónak a hajóállomáshoz vezető lejárójához érve azt tapasztalták, hogy a lejáró, ugyancsak síkossága miatt, olyan állapotban volt, a mely a lemenetelt csaknem lehetetlenné tette; mindazonáltal megkisérlették a propeller-állomás megközelítését, de a mitől féltek, csakhamar bekövetkezett s szóló volt az első, a ki a jégréteggel borított lépcsőfokok egyikén megcsúszva, elesett, hasonló sors érte útitársait, sőt az esti órákban még számos más egyént is s pusztán a véletlennek köszönhető, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. Mindez pedig annak tulajdonítandó, hogy a sikos lépcsőfokok behintve nem voltak. Az állomáshoz érve, szóló figyelmeztette e kö rülményre a propeller kapitányát és felszólította őt, hogy a lépcső behintéséről gondoskodjék, a kitől azonban azt nyerte válaszul, hogy a hajóslegények úgyis nagyon el vannak foglalva, ezeknek nincs mindenre idejük Áttérve .a pesti partra, szóló a vigadónál szállott ki és itt is olyan sikos volt a lépcső, hogy úgyszólván csak négykézláb érhette el a korzót. Ezek után kérdezi a polgármester úrtól: 1. Van-e tudomása arról, hogy úgy a hidfő, mint a propellerállomásokhoz vezető lejárók a jelzett nap délutáni órában teljesen járhatatlanok voltak? 2. Van-e tudomása arról, hogy a korzóról le a rakpartig vastartók, a melyekbe ily alkalmakkor kapaszkodni lehetne, sehol sincsenek alkalmazva ? Ha nincs tudomása, lesz-e szives erről tudomást szerezni és a legközelebbi közgyűlésen érdemlegesen választ adni ? Főpolgármester úr kijelenti, hogy ezen interpelláczióra a polgármester úr a legközelebbi közgyűlésen fog válaszolni. Miről Kamermayer Károly polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !39. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 43 168/1895.— VI. számú előterjesztése, a X. kerületi kőbányai 8631/400/a/l. hr. számú városi telek eladása ügyében. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány és a tanács egyértelmű javaslatának elfogadása mellett ezennel elhatározza, hogy a székes főváros tulajdonát képező é3 a X. kerületben, a tisztviselőtelepen 8631/400/a/l. hr. sz. a. fekvő 295 40 négyszögöl kiterjedésű telek nyilvános szó- és írásbeli árverés útján eladassák a következő feltételek mellett: 1. A kikiáltási ár, melyen alul az ingatlan eladatni nem fog, négyszögölenként 35 frt, szóval harminczöt forint. 2. Az eladandó telek csupán csak családi ház, vagyis olyan ház építésére használható, mely legyen az akár földszintes, akár pedig