Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1896

21. 1896. november 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1382 - 1383

450 1896 november 5-iki közgyűlés. — 1383. szám. II. Budapest szab. kir. főváros tanácsa és képviselő-testülete az 1857. évi január 15-én 21. sz. a. hozott közgyűlési határozat alapján Budán, 1859. évi június hó 18-án 12.848/1859. sz. a. kiadott »Widmungs-Urkunde« szerint 10.500 pengő, vagy 11.025 o. é. frt alapítványt telt, melynek kamatai az alapítványt elnyerők ellátási költségeire fordítandók. Ezen okirat 8. pontja szerint az alapítványhoz csak Buda szab. kir. főváros fiai birnak igénynyel és csak azon esetben nyerhetik el más községek lakosainak gyermekei, ha budai polgárok gyermekei nem folyamodnak: a 4. pont szerint az adományozás joga a törvényes képviselőtestületet illeti. Ezen 11.025 frt o. é. alapítványi tőke a m. kir. honvédelmi minister úrnak 43.923/XIV—1896. sz. a. Budapest székes főváros közönségéhez intézett s 1896. évi augusztus 17-én kelt leirata szerint 92.800 korona névértékű 4°/

0-os magyar járadék-kötvényből áll és a honvédelmi ministerium kezelése alatt áll. III. A két alapítványból, vagyis a 32.500 Mos- alapítványból és ennek kamatfölöslegéből az idők folyamán megtakarított összegeken vásárolt 7900 frt névértékű 4°/o-os koronajáradék-kötvényből, mely utóbbi a m. kir. központi állampénztárban van elhelyezve, továbbá a 9280 koronás alapítványból létesített új alapítvány, tehát együtt véve tőkével kerekszámmal 173.600, szóval Egyszázhetvenháromezerhatszáz koronából áll. IV. Budapest székes főváros közönsége ezen alapítványt a következő feltételekhez köti: 1. Ezen kizárólag a m. kir. honvédségi Ludovika részére felajánlott és tőkében kerekszámmal 173.600, szóval Egyszázhetvenháromezerhatszáz koronából álló alapítványból 32.500 frtot, vagyis 65.000 koronát, melyben a Pest város által az 1808. évi VII. t.-cz. értelmében felállíttatni rendelt magyar katonai intézetre felajánlott s az 1836. évi XXXIX. t.-czikkbe beczikkelyezett 13.330 pengőforint 20 kr. is benfoglaltatik, a székes főváros közönsége kamatozásra magánál megtartja és a központi pénztár évenként 5°/o, azaz öt százalékos kamatot fizetend minden év január és július 1-én előlegesen a m. kir. központi állampénztárba. Úgy ezen a székes főváros közönségénél kamatozásra megtartott 65.000 korona, valamint a honvédelmi minister úrnak 43.923/XIV— 1896. sz. a. Budapest székes főváros közönségéhez intézett 1896. évi augusztus 17-én kelt leirata szerint a m. kir. honvédelmi ministerium kezelése alatt álló 108.600 korona névértékű 4°/o-os m. koronajáradékkötvényből, összesen tehát kerekszámmal 173.600 korona, szóval Egyszázhetvenháromezerhatszáz koronából álló alapítvány kamatai a székes főváros közönsége által bemutatandó és a tényleges állománybeli tisztképző tanfolyamba felveendő annyi növendék ellátására fordítandók, a mennyi ezen kamatok által évenként fedezhető és a kamatjövedelem a kamat szaporultával mindig addig tőkésítendő, mig ismét további új növendék ellátására elégséges és ezen folyton növekvő alapítványi helyekre a bemutatási jogot egyedül Budapest székes főváros közönségének van joga gyakorolni. 2. Azon esetre, ha a körülirt 173.600 koronából s az ennek időközben tőkésített kamataiból álló alapítványi tőkének kamatai bármikor és bármi okból nem az 1872 : XVI. t.-cz., illetve az 1883. évi XXXIV. t.-czikkben, illetve jelen alapítványi okiratban körülirt czélra fordíttatnának, valamint akkor is, ha az intézetnek fővezetése és az intézeti alapoknak kezelése az alkotmányos m. kir. kormánytól elvonatnék, a fővárosnak ezen 173.600 korona alapítványa, annak későbbi összes kamataival és jövedelmeivel együtt megszűnik és Budapest székes főváros közönsége a kamatozásra magánál megtartott 65.000 korona alapítványi tőke utáni kamatfizetés is kötelezettség alól felszabadul, a m. kir. honvédelmi ministerium fentidézett 1896. évi augusztus hó 17-én 43.923/XIV. sz. a. kelt leirata szerint ezen ministerium kezelése alatt