Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1896

21. 1896. november 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1367

442 1896 november 5-iki közgyűlés. — 1

366—1367. szám. tandó öt év alatt hitelesitendök, ezen határidő pedig 1895. évi május hó 5-én lejárt, a közgyűlés fölterjesztés útján oly kérelemmel járul a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz, hogy tekintettel a törzskönyvezendő úthálózat nagyságára s illetőleg az azzal járó nagymérvű és huzamosabb időt igénylő munkálatokra, méltóztassék a szóban levő törzskönyvek elkészitésére a határidőt 1898 évi június hó 30-ig meghosszabbítani. Ezen határozatnak a törvényhatósági úthálózat megállapítására vonatkozó része az ismételten hivatkozott törvényczikk 10. §-a értelmében szabályszerűen közhirré teendő lévén, utasítja a közgyűlés a tanácsot, miszerint azt a közhirrétételt követő harmincz nap elteltével a netán beadott felebbezésekkel együtt a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz megerősítés, illetve döntés végett terjessze föl. Miről a tanács megfelelő intézkedés tétel végett jegyzőkönyvi kivonaton, a keresk. m. kir. minister úr ő nagyméltósága pedig fölterjesztés útján értesítendő. !1367. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 40.631/1896—

II. számú előterjesztése, a m. kir. államvasutak budapesti telepeinek szüretlen vizzel való ellátása kérdésében. A tanács és a középitési bizottmány egybehangzó javaslatát elfogadva, a közgyűlés a magy. kir. államvasutak budapesti telepeinek szüretlen vizzel való ellátását a következő feltételek mellett engedélyezi: 1. 1897. évi február hó 1-töl kezdődő öt éven át, vagyis 1902. évi január 31-ig a m. kir. államvasutak következő budapesti telepei a székes főváros vízvezetékéből láttatnak el szüretlen vizzel és pedig: a) a keleti pályaudvar; b) a nyugoti pályaudvar; c) a józsefvárosi központi fűtőház és főműhely; d) a kőbányai-úti gépgyár; e) a kőbányai hizlalda-állomás és f) a dunaparti teherpályaudvar. A nyugati pályaudvarnak szüretlen vizzel való ellátása ügyében 1882. évi október hó 10-én 45.815/82—11. sz. a. hozott tanácsi határozat 1897. évi február hó 1-én érvényét veszti. 2. Az ellátás első évében a székes főváros 700.000 köbméter s a következő években öt-öt százalékkal több szüretlen viz szállítását vállalja el oly módon, hogy e főváros ezen vízszállítást az 1-ső pontban meghatározott öt év alatt fel nem mondhatja s ha rendkívüli oly körülmények következnének be, melyeknél fogva az ellátást bármi tekintetben is nem megfelelőleg teljesítené, akkor az akadály lehető gyors elhárítása iránt fog intézkedni. Az ellátás nem kellő teljesítéséből vagy megakadásából netán eredt kárért semminemű szavatosságot avagy felelősséget a főváros nem vállal. 3. A m. kir. államvasutak arra az esetre, ha egyes telepeiket más módon szándékoznának vizzel ellátni, a fenti vizzel való ellátást egészben vagy részben előleges félévi felmondással bármikor beszüntethetik. 4. A fogyasztható vízmennyiség a m. kir. államvasutak tetszése szerinti részmennyiségekben vehető igénybe az ellátás kezdetén meglevő csövek szállítási képességének határain belül az emiitett egyes telepekhez, a felosztás azonban átalányösszegekben történik, melyek az államvasutak által évről-évre előzetesen megállapitandók és legkésőbb deczember végéig a vízvezetéki igazgatósággal közlendők. 5 A viz díja köbméterenkint két és fél krajczárban állapittatik meg és az egyes telepek szerint felosztandó fogyasztás díját a m. kir. államvasutak még akkor is kötelesek megfizetni, ha az egyes telepekre az egész átalányozott vízmennyiség igénybe nem vétetik. Ehhez képest a vízmérők jelzése szerint az egyes telepeken az átalányban előirányzott vízmennyiséggel szemben esetleg mutatkozó megtakarítás más telepek esetleges többletfogyasztásának javára be nem számitható. 6. Ha az egyezményszerü vizzel való ellátás tartama alatt a székes