Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1896

18. 1896. szeptember 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1122

'TTT 1896 szeptember 30-iki közgyűlés. — 1122. szám. 365 Budapest székes főváros törvényhatósága 1896. évi szeptember hó 30-án és október 1-én folytatva tartott rendes közgyűlése. III. Jegyzőkönyv. Jelen voltak: Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt, Márkus József alpolgármester, Csendics Gyula, Kun Gyula, Kullmann Lajos tanácsnokok, Faller Ferencz főjegyző, Toldy József főügyész, Lampl Hugó főszámvevő, Back Fülöp, Boros Soma, Burszky Dániel dr., Csepreghy János, Csorba Ferencz dr., Dobrovszky Ágoston, Duma György, Eckermann Ede, Fenyvessy Adolf, Filó János, Forgó István csongrádi, Frey József, Frivaldszky Sándor, Fülöp Károly dr., Gallner József, Gombár Tivadar dr., Göőz József dr., Gyulányi Adolf, Hahóty Sándor, liampel Sándor, Havas Rezső dr., Heltai Ferencz dr., Herczeg Péter csetei, Hüvös József dr., Kauser József, Keleti Gyula dr., Kiss József dr., Kurfürst Miksa, Lád Károly, Linczer Imre, Mandl J. Ignácz, Máttyus Arisztid, Michl Alajos, Morlin Imre szentimrei, Mutschenbacher Béla dr., Némai Antal, Osztoics Mihály, Őrley Lajos dr., Pártos Béla, Politzer Gusztáv, Preyer Hugó dr, Rácz Károly dr., Rémi Róbert id., Sigray Pál, Simon Jakab, Spannberger Alajos, Schachter Jakab dr.,' Szabó M. Ferencz, Tolnay Lajos, Verédy Károly dr., Wagner Jenő, Weisz Beithold, Weisz Jakab dr., Winter Lajos, Zsigmondy Jenő dr. bizottsági tag urak. !1122. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 39.699/1896—

VII. számú előterjesztése, a III ker. polgári leányiskolával kapcsolatos női ipariskola szervezetének kiegészítése iránt. A közgyűlés a közoktatásügyi bizottmánynak a tanács által is pártolt előterjesztése alapján elhatározza, hogy a III. ker. polgári leányiskolával kapcsolatos női ipariskola szervezete következőkép kiegészíttessék : Az 1896/7. tanévtől kezdödőleg a női ipariskola meglevő két osztályán kivül felállíttatik a kereseti és továbbképző osztály azok szamára, a kik a női ipariskola két osztályát elvégezve az iskola üzleti irodájából kapott munkákkal az üzletnyitáshoz szükséges gépeket vagy tőkéket óhajtják 1—2 év alatt megszerezni, vagy pedig egy év alatt ipartanitónői szakvizsgálatra óhajtanak előkészülni. A kereseti és továbbképző osztály növendékei fősúlyt fektetnek a tanult ipari ágak gyakorlására s ez által a jövedelemszerzésre. Jogukban áll azonban e mellett — az igazgatóság hozzájárulásával — könynyebb új iparágakat is tanulniok s általában szerzett szakismereteiket bővíteni. Az ipartanitónői szakvizsgálatra készülök úgy osztják be munkásságukat, hogy az ipariskola I. és II. osztályában tanultakat a kereseti és továbbképző osztályban egy év leforgása alatt mindazon ismeretekkel kVbövitsék, melyek az ipartanitónői képesítő vizsgálathoz megkívántatnak. Ehhez képest a míg egyrészről a már tanult női iparmunkák gyakorlásával keresetet biztosítanak maguknak, másrészről kiegészítik ipari, rajzbeli ismereteiket, tanulják a neveléstudományt és a gyakorlati tanítás megfigyeléséül hoszpitálnak a kapcsolatos polgári iskola kézimunka óráin. Tantárgyuk ezek számára: Neveléstudomány heti 4 óra. Iparrajz heti 2 óra. Festés fára, csontra, porczellánra, bőrre heti 2 óra. Kötő- és himzőgépek (tambour) kezelése a rendes iparórák keretében külön megszabott óra nélkül. A tanítási anyag összhangzásban van a polgári iskola tanítónőképző tantervének és vizsgálati szabályzatainak a kézimunka és ipartanitónői képesítőre vonatkozó lényeges részével. Az ipartanitónők az ily növendékeket módszeres kézimunka »Minta99