Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1896

18. 1896. szeptember 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1101

356 1896 szeptember 30-ikrközgyjölés^-JJ^^ tisztességes polgár tűrné azt, hogy házából egy ilyen erkölcstelen haz legyen 1 A mit pedig a tisztességes polgár nem tűr meg a maga hazában, azt a főváros és ez a képviselőtestület sem engedheti meg. Ezért a következő interpellatiót intézi a polgármester úrhoz: 1. Van-e tudomása a t. polgármester úrnak arról, hogy az »OsBudavára« czímű látványosságban a főváros tulajdonát képező állatkerti területen folyó évi szeptember hó 2-án jótékony czél örve alatt végbement bohózatos körmenet alkalmával a vallásos érzelmeket mélyen sértő botrány történt, nevezetesen a kereszt, a kereszténység szent vallási jelvénye nyilvánosan profanizáltatott és gúny tárgyává tétetett. 2. Van-e tudomása az ugyanott, úgyszólván nap-nap mellett végbemenő, a jó erkölcsöket s a nemesebb Ízlést megbotránkoztató és a köz

: erkölcstelenséget terjesztő előadásokról? 3. Ha még nem volna tudomása, szándékozik-e ez iránt hiteles tudomást szerezni! 4. Mit szándékozik tenni a t. polgármester úr a végett, hogy az emiitett a vallásos érzelmeket mélyen sértő és erkölcsrontó botrányok a főváros tulajdonát képező területen elő ne fordulhassanak? Kamermayer Károly polgármester úr kijelenti, hogy az imént elmondottak tekintetében szigorú vizsgálatot fog tartatni s annak eredményéhez képest a választ a legközelebbi közgyűlésen fogja megadni. Az interpellatio a válasznak a legközelebbi közgyűlésen leendő megadása végett polgármester úrral közöltetni rendeltetik. Miről Kamermayer Károly polgármester úr jegyzőkönyvi kivonatban értesítendő. !1101. Kasics Péter biz. iag úr újra szót emelvén, előadja, hogy a nyár folyamán a fokozott forgalom következtében a közúti vasutakon több szerencsétlenség fordult elő. A lapok utján tudja, hogy a polgármester vagy helyettese foglalkoztak ezen kérdéssel és a kereskedelemügyi minister is rendeletet intézett az illető társulathoz. És mint a forgalmi hiánynak egyik főoka, a kocsik kis száma hozatott fel. Van azonban egy másik okuk is ezeknek a bajoknak. És erre különösen felhívja a közgyűlés figyelmét. Minden civilizált városban az illető város szerződést köt a közlekedési vállalatokkal, a melyben bizonyos jogok vannak a városnak biztosítva arra nézve, hogy a vállalat alantas alkalmazottai tul ne terheltessenek munkával és tisztességes emberi ellátásban részesüljenek. Sajnos, hogy mi ezt elmulasztottuk. Teszik ezt egyrészt humánus okokból, másrészt a polgárok biztonsági szempontjából, mert az természetes, hogy a rosszul táplált, túlterhelt munkájú ember nem tud úgy vigyázni és izmai nem olyan erősek, hogy akadály esetén minden bajt kikerülhessen. A múlt évben, a mikor a lóvasutnak villamosra való átalakítását tárgyalták, ő és több barátja, erre a pontra a közgyűlés figyelmét fel akarták hívni, de ez nem sikerült, mert a javaslat en bloc fogadtatott el. A mennyire lehetett, magánúton informáltatta magát és megtudta, hogy a közúti vasutakon és a villamoson alkalmazott kocsivezetők és kalauzok szerény díjazás mellett annyira tul vannak terhelve munkával, hogy sok esetben testük megtagadta a szolgálatot. Erre a pontra akarja felhívni a polgármester úr figyelmét és felkéri öt, hogy vizsgálja meg ezen túlterheltetés kérdését, tudja meg, hogy a polgárokkal való uzsoráskodás tényleg fennáll-e? kérdi tehát: 1. Szándékozik-e a t. polgármester ur hiteles informatiot szerezni a fővárosi közúti villamos stb. vasúti vállalatoknál alkalmazott kocsivezetők, kocsisok, kalauzok stb. szolgálati tulterheltetéséről, mely úgy a humanismus, mint a közforgalom biztonsága követelményeit sérti, sőt az utóbbira nézve esetleg veszélyessé válhatik ? 2. Mit szándékozik tenni a t. polgármester úr, hogy e bajnak eleje vétessék, ott pedig, a hol tényleg létezik, haladék nélkül megszüntettessék? Főpolgármester úr kijelenti, hogy ezekre a kérdésekre a polgármester úr a legközelebbi közgyűlésen fog válaszolni.