Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1896

10. 1896. május 11. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 606

1896 május 11-én. — 606. ssám. 197 követ dobni? Ki tehetne nekünk szemrehányást azért, hogy kulturális fejlődésünk zöme a tizenkilenczedik szádadra maradt? Hiszen azok a rövid szünetek, melyek a hazánkat és népünket pusztitó háborúkat időről-időre felváltották, alig voltak elegendők arra, hogy vérző sebeinket bekötözhessük. De azért a magyar nemzetnek e nehéz időkben is voltak figyelemreméltó szellemi alkotásai. Teljes erővel azonban nemzeti géniuszunk csak a múlt század végén bonthatta ki hatalmas szárnyait és szállott meg isteni erejével sziveket és elméket s egy század alatt csodákat művelt, melyek a mi sziveinket a legszentebb önérzettel, a külföldet pedig ámulattal töltik el. És e század alatt jóformán ujjászülettünk, annyit haladtunk, a mennyire más népeket csak századok megfeszített munkássága segített. Mert, Istennek hála! ma már a hősök és a nagy férfiak egész seregére tekinthetünk vissza, kik úgy a harcz terén, mint a békés munka mezején kitűntek, kiket a világ tisztelettel emleget, kiknek alkotásai előtt hódolattal hajolnak meg a nyelvben és szellemben egységes európai nagy nemzetek is; van magyar kultúra, mely a szellem fegyvereivel hódit, van népünk, a melyet munkájában a mindennapi élet követelései mellett a nemzeti önérzet újjáteremtő ereje is serkent; van erős polgári osztályunk, a mi nélkül modern nemzet nem képzelhető. Méltán van tehát okunk örömünnepet ülni ma, midőn államunknak, hazánknak ezeresztendős lételét elértük. — És ha van oka erre az egész nagy Magyarországnak s az összes vármegyei és városi törvényhatóságoknak, sőt minden egyes falunak és helységnek: kettős oka van erre Budapest törvényhatóságának és közönségének. És vájjon miért vindikáljuk ezt magunknak s ezzel mintegy az elsőséget a többiek felett is ? Azért, tekintetes közgyűlés, mert városunk fennállása majdnem egykorú a magyar állam fennállásával. Történeti forrásaink bizonyítják, hogy históriánkat a honfoglalás idejéig vezethetjük vissza s ha nem is a mi városunk lakói vitték mindig a vezérszerepet az ország történetében, de tény, hogy a legrégibb szervezetek közé tartozunk s igy, midőn hazánk fennállásának ezer esztendejét ünnepeljük, ezzel és ebben úgyszólván Budapest ezredéves múltja is elvonul lelki szemeink előtt. Kezdetben csak jelentéktelen földvár volt, de a hármas főváros pesti része keletkezése, mint magyar városé, ha nem a IX., de a X-ik századra biztosan visszavezethető. A budai rész vele körülbelül egykorú, nem tekintve azt, hogy már a rómaiak idejében is szerepelt, főkép Ó-Buda, minek irott emlékeken kivül fényes bizonyítékai úgy a múlt század közepe tája óta a föld gyomrából véletlenül napfényre került emlékek, mint a századunkban, főkép az utolsó évtizedekben végzett ásatások, melyek a régi Aquincum egykori történetére és római voltára világot derítenek. A XIII. században már mind a három városnak van története, Pestet feldúlják a tatárok, Budát IV. Béla fejleszti, Ó Buda az egykor hires budai egyház tulajdona. Régi oklevelek állapítják meg a három város jogait. — Legszebben és leggyorsabban Buda fejlődik, mert fekvésénél fogva biztosabb menedéket ad a polgárságnak a lapályon elterült Pestnél és Ó-Budánál. — De várszerűen erődítik ekét utó bbit is.— Esztergom és Fejérvár mellett időnkint Buda is királyi székhely, sőt O-Buda is, különösen az Anjouk alatt; Pest viszont a határában elterülő Rákos mezeje által lesz híressé, melyen őseink országgyűlésre sereglenek össze. A nagy Hollós Mátyás alatt Buda az ország fővárosa. Ide gyűjti össze Mátyásunk az ország nagyjait, tanácskozva velők a haza ügyeiben, ide hívja meg a külföld, főkép a renaissance korában hírneves Olaszország tudósait, művészeit, itt épitkezik oly királyi fénynyel és pazar bőkezűséggel, hogy csodájára járnák a világ kíváncsi utazói. A művészet és szellem töméntelen kincseit itt halmozza össze a nagy király nemcsak azon alkotásokban, melyek a helyhez vannak kötve, de a szétbonthatókban is, minő az ő világhírű könyvtára. De csakhamar jönnek a vészes fellegek pusztitó felhőszakadásaikkal.