Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1896

4.2 1896. február 20. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 253

80 1896 febr. 20-án. — 253. szám. 14. §. Az üzlettulajdonos a nála jelentkező egyén erkölcsi viseletéről lehetőleg tudomást szerezni és erről az alkalmazót hiven értesíteni tartozik. A cselédközvetitő-üzlettulajdonos tartozik a nála közvetítés végett jelentkezett azon cselédeket, a kik a cselédkönyvből kitűnő utolsó szolgálatukból történt kilépésüktől számított nyolcz nap alatt helybe nem állanak, rendőri felügyelet végett a cseléd lakása után illetékes kerületi rendőrkapitánynak bejelenteni. 20. §. A közvetítést igénybe vevő egyéneknek erkölcstelen életre való csábítása, nekik ilyenre alkalom nyújtása, vagy ilyen czélra szegődtetése (akár közvetlenül, akár pedig közvetve történik ez) kihágást képez, minélfogva vidékre, vendéglő, korcsma, kávéház, kávémérés és hasonló üzletek részére nőszemélyek közvetítése csak azon esetben eszközölhető, ha az alkalmazás világos megjelölése mellett erkölcsi szemponthói úgy az üzlet kifogástalan volta, mint a foglalkozást adó megbízhatósága a foglalkozást adó székhelyén illetékes rendőrhatósági hivatalnak számmal ellátott bizonylatával igazoltatik, ezen bizonylatok hivatali iktatószáma az ellenőrzési naplóba bevezetendő, az okmány pedig egy évig megőrizendő. 21. §. Magyar alattvalónak külföldre szándékolt közvetítése csak azon esetben eszközölhető, ha előzetesen a közvetítő iroda székhelyén illetékes kerületi rendőrkapitánynál az eset tudomás, illetve jóváhagyás végett bejelentetik. A bejelentés és az itt foganatosítandó eljárás módozatait a főkapitány állapítja meg. 22. §. Az előző §-ban elrendelt bejelentések esetén a közvetítések a kerületi kapitány részéről csakis a következő feltételek mellett engedélyezhetők : a) Ha a foglalkozást kereső egyén azon országra szóló szabályszerű útlevéllel bir, hová szerződtetni kivan és ha a 18 éven alóli magyar honosok czélba vett külföldi tartózkodásához a szülő, gyám vagy gyámhatóság beleegyezése is igazolva van. b) Ha az alkalmazás megjelölése mellett az üzlet tisztességes volta és a foglalkozást adó erkölcsi megbízhatósága a foglalkozást adó lakhelyén illetékes rendőrhatóság hivatalos számmal ellátott bizonylatával igazoltatik. c) Törökország, Szerbia, Románia, Bulgária és általában a keleti tartományokba nők közvetítése és foglalkozás czéljából való kivitele pedig csak azon esetben, ha a b) pontban előirt megbízhatóság az ottani cs. és kir. osztrák-magyar követség, illetve consuli képviselőség hivatalos számmal ellátott vagy ekként láttamozott bizonylatával igazolva van. 24. §. A közvetítő, vagy cselédszerző, a ki a jelen szabályrendelet határozatai ellen vét, 2—50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel; a 20., 21., 22. §-okban foglalt tilalom áthágása esetén pedig, a mennyiben a cselekmény a büntetőtörvénykönyv értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik, öt napig terjedhető elzárással és ezen felül még 2—50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A szabályrendeletileg megállapított közvetítési díjaknál magasabb díjak szedése az 1884. évi XVII. t.-cz. 156. §-ának b) pontja értelmében iparkihágást képez és az iparhatóság által büntetendő, ellenben a szabályrendelet egyéb áthágásainak elbírálása és büntetése a székes fővárosi rendőrség hatáskörébe tartozik. A kiszabott pénzbüntetések a székes fővárosi szegényalap javára fordítandók. A kiszabott pénzbüntetés 15 nap alatt lefizetendő, ellenkező esetben az a biztosítékból levonatik, köteleztetvén az üzlettulajdonos biztositékát nyolcz nap alatt az üzlet gyakorlásának különbeni felfüggesztése mellett kiegészíteni. Ezen módosítások szerint kiegészített és ennek megfelelőleg kiállított szabályrendelet felsőbb jóváhagyás végett a nagymélt. magyar kir. kereskedelemügyi minister úrhoz felterjesztetni rendeltetik.