Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895

5.2 1895. február 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 175

4 !175. Márkus József alpolgármester úr, polgármester úr nevében következőkben adja meg a választ azon interpellatióra, melyet dr. Csorba Ferencz bizottsági tag úr a múlt közgyűlésen polgármester úrhoz intézett: Dr. Csorba Ferencz bizottsági tag úr a múlt közgyűlésen a polgármester úrhoz intézett interpellatiójában felemiitette, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottságban a vasúti albizottság megalakítása alkalmával részt vettek oly bizottsági tagok, a kik egyes vasúti vállalatokkal mint igazgatósági ós felügyelő bizottsági tagok összeköttetésben állanak ós igy inkompatibilitás esete forogván fenn, kérdi polgármester urat, hogy hajlandó-e az ügyet megvizsgálni ós az igazoló választmány utján a választás megsemmisítése iránt intézkedni. Szóló mindenekelőtt megjegyzi, hogy a székes főváros rendezéséről szóló 1872 : XXXVI. t.-cz. az inkompatibilitásnak két esetét ismeri. Az idézett törvényczikk 23. §-a kimondja, hogy: 1. a ki a főváros javadalmait haszonbérli, vagy 2. a fővárossal számadási viszonyban áll, bizottsági taggá meg nem választható. Ugyanazon törvényczikk 28. §-a pedig kimondja, hogy a mennyiben valamely bizottsági tagra nézve az emiitett két eset bármelyike megbízatásának tartania alatt áll be, annak megbízása megszűnik. A törvény ezen rendelkezéseinek végrehajtása első fokban az igazoló, másodfokban pedig a biráló választmány hatáskörébe tartozik. Az interpellatióban emiitett eset azonban nem tartozik a törvényben felsorolt két inkompatibilitási eset egyikének sorába sem s ez okból annak elbírálása nem tartozbatik az igazoló választmány hatáskörébe. A törvény s az annak alapján alkotott közgyűlési ügyrend a fővárossal szerződéses viszonyban álló részvénytársaságok vagy vállalatok képviselőit, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjait, avagy részvényeseit nem zárja ki a törvényhatósági bizottságból s a székes főváros érdekeinek megvédése, biztosítása szempontjából elegendőnek találja a bizottsági tagokat megillető jogok gyakorlására vonatkozó bizonyos megszorító, korlátozó intézkedések feltételét. Az 1872: XXXVI. t.-cz. 62. § ának második bekezdése ugyanis kimondja, hogy egy bizottsági tag sem vehet részt oly tanácskozásokban, a melyekben közvetlenül érdekelve van. A közgyűlési ügyrend 27. §-a pedig következő rendelkezést tartalmazza : »A bizottsági tagok oly közgyűlési és bizottmányi tanácskozásokban és határozathozatalokban, a melyekben akár közvetlenül, akár közvetve, p. o. mint meghatalmazottak, jogi személyek képviselői, igazgatósági, felügyelő bizottmányi tagok, részvényesek stb. személyi avagy vagyoni tekintetben érdekelvék, vagy pedig az érdekeltekkel másodfokig rokonságban állanak, részt nem vehetnek.* A törvény ég az ügyrend ezen rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló gondoskodás nem az igazoló választmány, hanem egyfelől a közgyűlés elnökének, másfelől pedig a szakbizottmányok elnökeinek a jogkörébe tartozik. Az: vájjon a törvény ós az ügyrend ezen rendelkezései a főváros érdekeinek minden irányban A aló biztosítása szempontjából teljesen kielégitők-e vagy sem, képezheti kérdés és nézeteltérés tárgyát; de szerintem nem képezheti kérdés tárgyát az, hogy mindaddig, mig u jelenlegi törvény és ügyrend érvényben állanak, eljárásunkban azok intézkedéseinek keretén túl nem léphetünk. Már pedig sem a törvény, sem az ügyrend nem tiltja azt, hogy a szakbizottmányokba a törvényhatósági bizottságnak bármely tagja, tehát még azon tagjai is beválaszthatok legyenek, a kik a fővárossal szerződéses viszonyban álló vállalatnál vagy részvénytársulatnál mint