Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895
18. 1895. július 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 904
23 a polgármester úr ebbeli jogát csakis a költségelőirányzat keretében gyakorolhatja. Az egyes szakmákra kiképezett és azokban alkalmazott díjnokok napidíjainak rendszerinti legkisebb és legmagasabb mérvét a közgyűlés ekkép állapítja meg, u. m. : Rendszerint legkisebb Napidijnapidij maximum 1. A műszaki teendőkre, továbbá orvosi, ügyészi és állatorvosi teendőkre alkalmazott díjnokoknál 2 frt — kr. 6 frt — kr. 2. A fogalmazói teendőkre alkalmazottaknál 2 » — » 3 » — » 3. A szakhivatali teendők végzésére alkalmazottaknál 1 » 50 » 2 * 50 » 4. A kezelési szakban alkalmazott díjnokoknál pedig 1 » 50 » 2 » — » Mindezek daczára a polgármester úr részére fentartatik az a discretionalis jog, hogy ő egészen fiatal, gyakorlattal tehát még nem biró kezdő egyének ródzéro a napidíjat szolgálatbalópésükkor esetrőlesetre s arra az időre, mig az illetők némi gyakorlottságra tesznek szert, kivételesen a fentebb jelzetteknél alacsonyabb mérvben is megállapíthatja. III. Az ideiglenes szolgákat illetőleg: Az ideiglenes szolgaszemélyzetre nézve hármas napi díj-fokozat állapittatik meg és pedig: 1. a szolgálatbalépéskor 1 frt 20 kr, 2. három évi szolgálat után .... 1 » 40 » 3. további két év, vagyis összesen öt évi szolgálat után . 1 » 50 » A magasabb napidíj fokozatba azonban a jelzett szolgálati idő leforgása után is csak az léptethető elő, a kinek szolgálata és' magaviselete kifogás alá nem esik. Az előléptetéseket, a hivatalfőnökök előterjesztéseire, a polgármester vir eszközli. A jelen fizetésrendezés életbeléptetése napjával a főv. ideiglenes szolgák addig eltöltött szolgálati idejük mérvéhez képest s szolgálatuk és magaviseletük minősége alapján fognak az egyes napidíj fokozatokba beosztatni. A mennyiben egyesek eddig netalán magasabb napidíjat élveztek volna, mint a mennyi őket a jelen határozat érfelmében e határozat életbeléptetésekor megilletné, az illetők a többletet személyükre nézve megtartják. Végül az előterjesztésekben kifejtett nyomós indokoknál fogva elrendeli a közgyűlés, hogy 1896. évi január hó 1-től kezdve a a fővárosnál alkalmazott ideiglenes szolgák — a kisegitőkül legideiglenesebben felfogadottak kivételével — valamennyien ugyanazon természetbeni ruhailletményben részesüljenek, mint a milyen és a mennyi a rendszeres szolgák részére van megállapítva. Egyébk' nt a jelen határozatban foglalt összes fizetésrendezés 1895. évi január hó 1-től számítva lép életbe, a most jelzett időponton túl a főváros szolgálatába lépett díjnokokra és ideiglenes szolgákra azonban az itt összefoglalt határozmányok csak 1896. január 1-től kezdve terjednek ki. A mi a költségeket illeti, a szolgai létszámhoz tartozó rendszeres alkalmazottak illetményeire a folyó évben megkívántató 37.130 frtnyi költségtöbbletből a községi alapra eső 31.750 frt fedezetéül az emiitett alap illető rendes fedezetei és czíme alatt való elszámolás mellett a CXIV. fejezet alatt »Előre nem látott különféle kiadásokra« előirányzott 295.629 frtnyi átalányösszegből ez idő szerint még rendelkezésre álló 187.636 frtnyi összeget jelöli ki a közgyűlés; az egyes fővárosi intézeti alapok terhére eső csekélyebb összegek pedig, jeleafll:
