Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895

15.2 1895. június 27. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 729 - 730

23 bontva, a Kossuth Lajos-utcza kiszélesítése a hidhoz vezető szabályozási vonal folytán igen számos ház fog leromboltatni, a melyek pedig ezek helyett épülnek, azok legnagyobbrészt a földszinten s az első emeleten csupa boltok ós üzleti helyiségekből fognak állani, a mi nem jelenti a belváros állandó lakásszámának jövőben való szaporodását. 2. Ha a népességi viszonyokat mérlegeljük, kitűnik, hogy a IV. kerületnek lakossága jelenleg a statistikai hivataltól vett értesülés szerint 28.059 lélek; van pedig a belvárosban öt gyógyszertár, esik tehát egyre 5.611 lélek, az is figyelmet érdemel, hogy az utolsó ós az utolsóelőtti népszámlálás közti időszakban a IV. ker. lakosságának száma 847 lélekkel apadt. 3. A Károly-körút lakóinak gyógyszerszükségletét jelenleg a következő gyógyszertárak fedezik: a VI. ker. Király-utcza 12. sz. alatt a »szent lélekhez« czímzett, a IV. ker. Kristóf-téri />Nagy Kristófhoz« czímzett, a VII. kerület kerepesi-út és sip-utcza sarkán a »Megváltóhoz« czímzett, a IV. ker. kigyó-utcza 1. sz. alatt cs. és kir. udvari gyógyszertár és a Muzeumkörutcn 18. sz. alatt a »Magyar koronához« czímzett gyógyszertár, melyek mindegyike ezen forgalmi kör lakossága által öt perez alatt elérhető. 4. A VII. ker. sip-utcza és kerepesi-út sarkán levő, valamint a IV. ker. Kristóf-téri gyógyszertáraktól beszerzett forgalmi jelentés, illetve kimutatás eredményei is az engedély megadása ellen szólnak. 5. a IV. ker. kigyó-téri gyógyszertárnak az eskü-téri hid felépítése iohtán beálló szabályozása következtében okvetlenül máshol kell megfelelő elhelyezést nyernie, még pedig minden valószínűség szerint valahol a Kossuth Lajos-utczában, a mi által ennek forgalmi köre is változást szenved és igy ennek végleges megállapodása előtt a folyamodó kérését teljesíteni, illetve azt javaslatba hozni annyi volna, mint egy nem létező gyógyszertár érdekében a már létező gyógytár ügyének praejudicalni. 6. Folyamodó kérvényének felszerelése is hiányos, a mennyiben a bemutatott erkölcsi bizonyítványa, melynek pedig az időből kell származnia, mikor a folyamodását benyújtja, 1892. évi október hó 26-áról van keltezve, kérvényét pedig 1895 január 21-éről keltezve nyújtotta be a belügyminister úr ő nagyméltóságához. Egyéb csatolmányai sem felelnek meg a követelményeknek, igy a C/8. alatt utolsó, illetve legkésőbbi 1889. év márczius 23-áról szóló szám nélküli s a város t. főorvosa által kiállított bizonyítvány szerint folyamodó 1881. évi deczembertöl 1886. évi júliusig (a hely: hol? olvashatatlan) mint gondnok, utóbbi időtől mint ezen gyógytár bérlője működött, hogy 1888. február hava óta hol tartózkodott és mivel foglalkozott, az sem a jelzett rovatban felemlítve nincs, sem a folyamodáshoz csatolt egyéb ügyiratokból ki nem tűnik. 7. Végül még azt is felemlitendőnek tartjuk, hogy míg a rai600.000-es lakosságú székes fővárosunkban ezidő szerint, a kórházbelieket nem is számítva, 61 gyógyszertár van, addig a kétannyi lakosságú Bécset 76 gyógyszertár látja el a gyógyszer szükségletével, mely számarányok közti különbözet annyira szembeszökő, hogy ez bővebb indokolást nem igényel. Ugyanezek a felsorolt indokok birták a közgyűlést arra az elhatározásra, hogy a Neumann Ferencz gyógyszerésznek a 31.176/95. sz. magas leirattal, nemkülönben a Muraközy Kálmán, Zsoldos Lajos és Rákos Gyula oki. gyógyszerészeknek a 15.973/95. számú magas leirattal tárgyalás végett leküldött s ugyancsak a IV. ker. Károly-körúton nyitni óhajtott gyógytár engedélyezése iránti kérvények felett elutasitólag határozzon, illetőleg egyben azokat is elutasító javaslattal terjeszsze ő nagyméltósága a m. kir. belügyminister úr elé; az utóbbi három folyamodónál szintén fen forogván a szabálytalanság is, hogy erkölcsi bizonyítványaik mind évekkel élőbbről szólnak s a Zsoldos Lajos folyamodásához csatolt okmányok másolatai közül egy sincsen hitelesítve.