Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895

15.1 1895. június 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 699

6 tessék. Ezen új szabályrendelet, mely követeltetik, beleütközik a tulajdonjog szentségébe és annak megalkotására csak a törvényhozás volna jogosítva. Mert olyan törvényt, mely egy virágzó ipart akar tönkretenni, mely száz és száz embert kenyerétől foszt meg, csak törvényhozás alkothat. És csak törvény intézkedhetik a fölött, hogy a főváros lakosságának tulajdona, miat milyen a csont, szemétbe dobassák csak azért, hogy azt egy ember onnét ismét kikotorhassa. Ne méltóztassék egyéni viszonyaik szerint megítélni a főváros lakosságának megélhetési viszonyait. Vannnak szegény emberek, a kiknél a csont értéket és jövedelmet képvisel. Jogállamban, hol a tulajdon szentsége elv, nem szabad olyasmit tűrni, mely valamely tulajdont, legyen az csont vagy rongy, kárpótlás nélkül kisajátitson. Különösen akkor, a mikor van mód arra, hogy ez a tulajdon megóvassók a közegészségügy érdekének megóvása mellett. Én interpellatiomban kiszámitottam, hogy éveukint 60.000 frtot nyer a vállalkozó azzal, hogy a főváros lakosságának a csonthoz és rongyhoz való tulajdonjoga elvétetik. Most értesültem, hogy ez a vagyon még többre rug. Arra sem kaptam választ, hogy hajlandó-e a polgármester úr olyan módosításokat felterjeszteni a ministerhez, melyek mellett lehetséges volna a csont- és rongygyüjtő iparnak további fentartása. A mi pedig a sokat hangoztatott egészségügyet illeti, kérdem: nem-e compromittálja ifj. Cséry a közegészségügyet? Én nem sértegetek ós nem is sértettem meg senkit, de tekintettel arra, hogy az általam idézett ministeri leirat a Cséry névvel kezdődik és mintegy neki tulajdonítja, hogy a közegészségügy érdekében intézkednie kellett, jogom vau párhuzamot vonni a Cséry ur telepén uralkodó közegészségügyi viszonyokkal, szembeáilitván azokat a csontos rongygyüjtés meggátlása folytán esetleg előálló közegészségi veszélyekkel, mindezeknél fogva a választ tudomásul nem veszem. Csendics Gyula tanácsnok úr viszonválaszképen kijelenti, hogy a tanács a főváros lakosságának tulajdonjogát teljes odaadással őrzi meg és oda hat mindig, hogy e tekintetben sérelem ne történjék, de másrészről kötelességének tartja azt is, hogy a főváros közegészségügye csorbát ne szenvedjen. A mi a szabályrendeletet illeti, hogy ha kész lesz, a közgyűlés elé fog terjesztetni s a közgyűlés azt tárgyalás alá vévén, jogában lesz azt el, vagy el nem fogadni. Csendics Gyula tanácsnok úr válaszát a közgyűlés túlnagy többsége tudomásul veszi. Miről Kamermayer Károly ministeri tanácsos, polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !699. Dr. Rózsavölgyi Manó bizottsági tag úrnak a folyó évi június hó 12 én tartott közgyűlésen 638. szám alatt polgármester úrhoz intézett interpellatióra Kamermayer Károly polgármester úr a következőket válaszolja: Tisztelt Közgyűlés! Dr. Rózsavölgyi Manó bizottsági tag úr a legutóbbi közgyűlésen azt kérdezte tőlem, hogy van-e tudomásom Gerlóczy Károly alpolgármester úrnak a kiállítási bizottság ülésében tett ama kijelentéséről, illetve arról a tervről, hogy a belváros szabályozása folytán a kisajátítás alá került házak a kiállítás idejére szállodákká alakíttassanak át és ha van róla tudomásom, ezen terv megvalósítása ellen szándékozom-e a kellő lépéseket megtenni? Ez ügyben mindenekelőtt hivatalosan meghallgattam Gerlóczy Károly alpolgármester urat mint a fővárosi kiállítási bizottság elnökét, a ki a következőket adta elő: Az ezredéves országos kiállítás, valamint a millenáris ünnepélyek ügyében a székes fővárosi törvényhatóság 1893. évi márczitls hó 8-án tartott közgyűlésében egy nagy bizottságot küldött ki és ugyanakkor 237/1893. kgy. &z. alatt hozott határozatában azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az ezredéves országos kiállítás a főváros jövendő nagyságának, emelkedésének és további fejlődésének hathatós emeltyűje s kijelentette, hogy a kiállítás sikere érdekében mindent elkövet.