Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895
13. 1895. május 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 569
e's az 1895. évi február 16-án tartott közgyűlés határozatai alapján a társaság összes vonalainak, kocsijainak és többi felszereléseinek villamos üzemre való átváltoztatása czéljából leendő befektetési költségeinek, valamint újabb vasúti vonalak kiépítése és megszerzése, végül egyéb építkezések és beruházások költségeinek fedezése czéljából 18 millió korona névértékű elsőbbségi kölcsőnkötvónyeket bocsát ki.« A hirdetmény továbbá kiköti, hogy 50 év alatt fogja törleszteni ezt a társaság. Ehhez nincsen semmi közünk. De közünk van ahhoz, hogy ezen kölcsön kamatoztatása és beváltásáért a társaság összes bevételeivel és összes ingó ós ingatlan vagyonával kezeskedik. A hirdetmény később felsorolja ezt az ingó és ingatlan vagyont, vagyis a közúti vasutak hálózatát is. — A közúti vasút hálózatához nekünk közünk van, mert a mi szerződésünk azt mondja: 1917. április 30-án, vagy május 1-én ezen közúti vasút, kivéve a lovakat és más egyéb dolgokat, átmegy a főváros kizárólagos tulajdonába. A múltra nézve tehát szerzett jogunk van, a jövőre nézve még inkább; e/.t a tulajdont a társaság 50 esztendőre, vagyis 1945 ig elzálogosította. Kérdem, hogy van-e ehhez joga a társaságnak? Azt hiszem, ehhez joga nincsen. Nem tudom bizonyítani, hogy a régi szerződós mit tartalmaz, mert hosszú utánjárás után sem tudtim egy példányt megszirezni. De akár van a régi szerződósben erre nézve intézkedés, akár nincsen, az általános jogi elv az, hogy másnak tulajdonát elzálogosítani nem szabad. Ha ón pl. az előttem álló biz. tag úrnak házamat eladom az 1917-ik esztendőre és ha ón ezt a házat az utána következő 50 esztendőre elzálogosítom, nemcsak hogy joga van előttem álló biz. tagnak ezen ügylet megsemmisítéséhez, de megtámadhat engem sokkal súlyosabb természetű cselekmény czímón. Ha a kormány követne el ilyet, akkor vád alá helyezését javasolhatnák. Nézetem szerint ez olyan eljárás, mely a közgyűlést dehonestálja és határozottan jogtalanság. Az igen tisztelt polgármester úrhoz ós az egész székes fővárosi tekintetes tanácshoz tehát a következő* interpellatiót intézem: 1. Van-e tudomása arról, hogy a budapesti közúti vaspályatársaság a f. évi április hava utolsó hetében a főv. napilapokban megjelent hirdetménye ós prospectusa szerint még forgalomban levő 4 százalékos elsőbbségi kötvényeinek beváltására és összes lóvonatú vonalainak villamos üzemre leendő átváltoztatása, valamint újabb vonalak kiépítése ós megszerzése czéljából 18,000.000 korona (kilencz millió forintnyi) névértékű és 50 év alatt visszafizetendő négyszázalékos elsőbbségi kölcsönt bocsátott ki? 2. Van-e tudomása arról, hogy a nevezett táráaság ennek az 50 év alatt törlesztendő kölcsönnek kamatoztatása és beváltásáért bevételein kivül összes ingó és ingatlan vagyonát és e között a »prospectus«-ban különösen megemlített budapesti közúti egész vasúthálózatot is kezességül lekötötte ós ekként megterhelt oly vagyont, mely a társaság és a székes főváros közt fennálló szerződés szerint 1917. évi május hó 1-én a főváros kizárólagos tulajdonába megy át, megterhelte tehát a főváros közvagyonát 1917. évi május hó 1-től fogva még tovább 27 3 /4 esztendőre ily nagy adósságteherrel ? 3. Ha van tudomása róla, a mit fel kell tételezni, hogy vau, tisztelettel kérdem továbbá: kérte-e a nevezett társaság a székes főváros előzetes beleegyezését ahhoz, hogy a fővárosnak 1917. évtől fogva kizárólagos tulajdonát képező közvagyonát milliókra menő kölcsönnel megterhelhesse ? 4. Mikor és mely közgyűlési határozattal adta meg a székes főváros törvényhatósága erre nézve előzetes beleegyezését? 5. Ha a főváros erre nem adta beleegyezését, és igy a közvagyonnak 27 3 /* esztendővel előre való megterhelése jogtalanul történt, tisztelettel kérdem, mit tett már eddig, vagy mit szándékozik sürgősen tenni az igen tisztelt polgármester úr és a tek. főv. tanács is
