Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894

5. 1894. február 28. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székes főváros kerületi elöljáróságairól

10 15. §. A kerületi elöljárókat a törvényhatósági bizottság az 1893. évi XXXIII. t.-cz. 5. és 6. §-ai értelmében titkos szavazással és általános szótöbbséggel választja. (6. §.) A titkos szavazás módja a következő : a) A szavazás szavazatlapokkal történik, melyeken a jelöltek egymást követőleg sorolandók fel. Ha egy lapon több jelölt van felsorolva, mint a hány állás betöltendő, a szavazat a sorrendben egymás után következő annyi jelöltre érvényes, a hány a betöltendő állás. Ha ellenben a szavazatlapon a betöltendő állásnál kevesebb név áll, a szavazat érvényesnek veendő és csak a szavazatlapon előforduló jelölteknek számit. b) A szavazatlapon a neveken kivül foglalt minden megjegyzés, kívánság stb. érvénytelen. c) A szavazatlapot a szavazó bizottsági tag a szavazatszedő küldöttség elnökének adja át, a ki meggyőződvén arról, hogy csak egy szavazatlap adatott át, azt a nélkül, hogy a rajta levő nevet, vagy névsort megtekintené, az urnába teszi. d) A szavazókat a szavazatszedő küldöttség jegyzője és két küldöttségi tag a szavazásra való jelentkezés sorrendje szerint jegyzékbe veszi. e) A szavazás bezárása után az urnában levő szavazatlapokat az elnök kiveszi és a szavazatszedő küldöttség tagjai jelenlétében összeszámlálja, egyúttal összeszámlálja az egyes jelöltekre esett szavazatokat, melyeket a küldöttség jegyzőjén kivül még két tag jegyez. f) A szavazatok összeadása után a szavazásról jegyzőkönyv veendő föl, mely az elnök és jegyző által aláirva a beadott és időközben borítékba helyezett és az elnök és két küldöttségi tag által lepecsételt szavazatlapokkal együtt a közgyűlés elnökének átadandó. A szavazatlapok a választás jogerőre emelkedése után megsemmisítendők. 16. §. Ha valamely állásra a jelöltek egyike sem nyer általános szótöbbséget, új szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között. (6 §.) Ha a választás az általános szótöbbség hiánya miatt több állásra nézve nem vezetne eredményre, ebben az esetben új szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert annyi jelölt között, a hány még a betöltendő állás, ezeket kétszer számítva. Ha valamely állásra több, általános szótöbbséget nyert jelölt egyenlő számú szavazatot kap, ebben az esetben az illető jelöltek között új szavazásnak van helye. A szavazás mindaddig folytatandó, mig minden állás törvényszerűen be nem töltetik. v 17. §. A városbíró, ki a kerületben a községi bíráskodást az 1877. év XXII. t.-cz. értelmében gyakorolja, bírói hatáskörében független a kerületi elöljárótól, szolgálati tekintetben azonban alája van rendelve a kerületi elöljárónak, ki a községi bíróság ügyvitelének szabályosságáért és rendjeért is felelős. (22. §.) 18. §. • Minden kerületben egy városbírói állás szervezetik. Városbiróvá választható mindenki, a ki az illető közigazgatási kerületben legalább 3 év óta állandó lakassál és országgyűlési képviselőválasztói joggal bír. Városbiróvá nem választhatók: 1. az állami és törvényhatósági tisztviselők, hivatalnokok és egyéb alkalmazottak;