Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894

4.2 1894. február 22. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 217

18 Az ezen reduktiók folytán megtakarítható összeg 463.170 frt 28 krt tesz, mely összeget az eredeti tervek szerinti 2,256.000 frtból levonva, a központi vásárcsarnoknak tényleges építési költségét a kiküldött bizottság javaslatához képest 1,792.829 frt 72 krban állapítja meg a közgyűlés s ezen öíszeget az 1891. évi május 13 án és 14-én 496. sz. a. hozott határozatával a központi és 6 detail vásárcsarnok létesítésére a 25 milliós kölcsönből fentartott 6,000.000 frt terhére engedélyezi. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, az összes iratok a m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztetni rendeltetnek. Egyúttal felhívja a közgyűlés a tanácsot, hogy a jelen közgyűlési határozatnak a m. kir. belügyminister ur által leendő jóváhagyása után alközponti vásárcsarnok építésének megkezdése iránt sürgősen intézkedjék, nemcsak azon czélból, hogy a központi vásárcsarnok lehetőleg az ezredéves kiállításra a használatnak átadassák, de arra való tekintettel is, hogy a központi vásárcsarnok és az ezzel egyidejűleg megnyitandó négy balparti detail vásárcsarnok területén történt házbontások folytán a kisajátított ingatlanokért fizetett ós két millió forintot meghaladó ősszeg után múlt évi augusztus ljeóta felmerülő időközi kamatveszteség az építés gyors megkezdése és befejezése által lehetőleg csökkentessék. Miről a tanács jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetik. !217. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 6476/1894. VIII. számú előterjesztése, a belvárosi élelmi piaczoknak a hídépítés folytán leendő áthelyezése és az érdekelt élelmiszer-kereskedők által bazárok épithetése ügyében. A közgyűlés a közgazdasági ós közélelmezési bizottmány s a tanács javaslatához képest az eskütéri s a fővámtéri dunai hidak építése folytán elvonandó belvárosi piaczterületek pótlásául a Petőfiteret s az e mellett elvonuló korzónak a Heinrich-féle házig terjedő részét; a kőtő-utczát, a régi városház és a belvárosi templom közötti térséget; a belvárosi templom s a kegyesrendiek épülete között elvonuló utczákat; a Ferenez József-rakpartnak házfelőli oldalát ; a Kálvin-teret; a vámház-körut két oldalát; a Csepel-rakpartnak a fővámház előtt a vasúti sinek s a Duna felé eső járda közötti részét; a eóház-utczát; a fövámtérnek a Lipót-utcza felé eső részét; a só-utczát s a zöldfa-utczának a só-utcza és a vámház-körut közötti részét, a városház-teret s a molnár-utczát jelöli ki; mindazonáltal a tanács előterjesztéséhez képest oly megjegyezéssel, hogy a Petőfi-téren levő gyermekpark csak a végső szükség esetén leend igénybe vehető s a mennyiben a kijelölt helyek a vásár befogadására elégteleneknek bizonyulnának, mindenekelőtt a korzónak a vigadó vonaláig terjedő része leend a piacz czéljára elfoglalandó. Az ekként kijelölt helyeken az árúsok következőkép helyezendők el: A fővámtéri árúsok közül a húsárúsok s általában az állványról árulók a Kálvin téren; a kiseb baromfi- és tojás árúsok a Ferencz József-rakodópartnak házfelőli oldalán és pedig a fővám-tértől kezdve felfelé; a nagybani gyümölcs- és baromfiárúsok a fővámpalota előtt elvonuló kőpart jelzett i'észén, míg a nagybani baromfiárúsok a központi vásárcsarnok építésének megkezdésóig a sóbáz-utczában, azután pedig a só-utczában s a zöldfa-utczának a só-utcza és vámház-körut közötti részén helyezendők el. Ellenben az eskü-térről s a többi kisebb belvárosi piaczokról kiszoruló árasok közül a nagyobb zöldség- és gyümölcsárúsok első sorban a korzónak a vigadó vonaláig terjedő részén s a Petőfi-térnek a szobor előtti háromszögén ós csak a végszükség esetén a térnek gyermekpark czéljára szolgáló területén ; a mészárosok, hentesek és ölött baromfi-árúsok a régi városháznak a templom felé eső oldalán; a virágárúsok a kőtő-utczában, a városház téren pedig a vidékről jövő kisebb zöldség-, gyümölcs- és tojásárúsok helyezendők el.