Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894

28. 1894. december 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1473

7 indokoltnak nem tartja, kijelenti azonban, hogy az esetre, ha a tapasztalat a személyzeti létszám elégtelenségét bizonyítaná, nem zárkózik el annak szaporítása elől. A személyzet illetményének kérdésében a közgyűlés a javaslathoz képest felkérni határozza a belügyminister úr ő nagyméltÓBágát, hogy a f. évi október hó 17-én és 18-án tartott közgyűlésben megállapított tiszti létszámot és illetményeket jóváhagyni méltóztassék. A megállapított illetményeken azon változtatást teszi azonban a közgyűlés, hogy a szervezett számtiszti állásokra nézve hasonlóan a számvevőségi számtiszti állásokhoz, két osztályt állapítván meg, a szervezett 32 szám tiszti állás közül 16-ot az I, 16-ot pedig a Il-ik osztályba helyez és ezen osztályokra nézve az illetményeket a számvevőségi állások illetményeivel egyenlően akként állapítja meg, hogy az I-ső osztályú szám tiszti állás illetményei 1200 frt évi fizetés és 400 frt lakbér-átalány, a Il-od osztályú számtiszti állás illetménye pedig 1000 frt évi fizetés ós 350 frt lakbér-átalány legyen. Ezen módosítás azért vált szükségessé, mert a tisztviselők fizetés-rendezése folytán a számvevőségi személyzet illetményei némi módosulást szenvedvén, a számvevőségi és adóhivatali állások illetményei között fentartandó összhang ezen utóbbi hivatalhoz szervezett számtiszti állások illetményeinek a fentebbi módoni megváltoztatását tette szükségessé. Ellenben a hat számtanácsosi állomásnál felerészben első osztályú illetmények megállapítását s ezzel együtt az adószámviteli főnök illetményeinek további emelését a közgyűlés indokoltnak nem találja. A szám tiszti állások illetményeinek ilyetén megállapításával a a személyzeti kiadásokban 800 frt költség-többlet merülvén fel, ezt a közgyűlés megszavazza és ehhez képest a f. évi 1252. számú közgyűlési határozattal személyzeti kiadások czímén megszavazott 312.017 forint költséget felemelvén, az 312.817 írtban állapítja meg. Végül az adóhivatali raktárak és árverési csarnokok ügyében, mely kérdést a m. kir. pénzügyminister úr ő nagyméltósága ezen szabályrendeletben, még pedig ez óv végéig megoldatni kivan, a közgyűlés ez idő szerint nem határozhat, mert ez a kérdés ez ideig a fővárosnál tanulmány ós megfontolás tárgyát nem képezte, előzőleg tehát ide vonatkozó adatoknak beszerzése válik szükségessé, a mire, valamint az ügynek alapos tárgyalására is hosszabb idő szükséges, ez elkalommal felkéri tehát a m. kir. pénzügyminister urat, hogy ezen kérdés tárgyalására hat havi határidőt engedélyezni méltóztassék. Ezen időhaladék megadását a főváros méltányosan annál is inkább igényelheti, mivel az esetben, ha az ügy akképen oldatik meg, mint azt ma a minister úr ő nagyméltósága kívánja, ez a fővárosra nézve személyi és dologi kiadásokban mintegy 30—35 ezer forintnyi évi terhet rovand. A m. kir. belügyminister úrhoz intézendő felterjesztésben egyúttal ez ügyben szíves közbenjárásra és fentebbi halasztási kérelemnek a pénzügyminister úrnál leendő támogatására kéri fel a közgyűlés a belügyminister úr ő nagymóltóságát és felkérni határozza arra is, hogy a feltételes jóváhagyás helyett a szabályrendeletet ós szolgálati utasítást nem kifogásolt részeiben most már véglegesen jóváhagyottnak kijelenteni s a szervezetnek azok alapján való végrehajtását megengedni méltóztassék. !1473. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 45.593/1894—VL számú előterjesztése, a Kossuth Lajos-utcza szabályozására felmerülendő költségeknek, a székes főváros által viselendő részösszegének fedezete ügyében. A közgyűlés a pénzügyi s gazdasági bizottmánynak, nemkülönben a tanácsnak egybehangzó ós indokolt javaslata alapján elhatározza, hogy az 1893. évi XIV. t.-cz. 3-ik §-a értelmében a IV. ker.