Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894

23.1 1894. október 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1226 - 1227 - 1228 - 1229 - 1230 - 1231 - 1232

A nagybizttság elnöksége ugyancsak még 1893. ev őszen egy terjedelmes, jól átgondolt programmot mutatott be a bizottságnak mindkét irányban, mely programmban benfoglaltatik a budavári föegyház környékének rendezése és egy monumentális feljáró létesítése az Albrecht-út kanyarulatáról, mint oly közműé, melynek elkészítése a milleniumi ünnepig több szempontból igen kívánatosnak látszik. A tisztelt nagybizottság — melynek én is egyik szerény tagja volnék — szerintem nem eléggé alapos okokból a munkaprogrammból elejtette a bjidavári föegyház környékének rendezését s ezzel kapcsolatosan a monumentális lépcső létesítését ós ezzel elejtette az egyetlen igazán méltó magasabb aesthetikai ós ethikai becscsel biró programmpontot. Miután lelkemben meg voltam és meg vagyok győződve arról, hogy a koronázási templom — e valóságos műremek — környékének rendezése és építészetileg helyes befejezése nemcsak igen kívánatos, hanem elodázhatlanul szükséges a millenáris ünnep méltó megtarthatására, bátor voltam f. évi január hó 10-én indítványt tenni az igen tisztelt közgyűlés előtt oly értelemben, hogy éppen ezen mű lehetőleg a különféle faktorok belevonásával létesíttessék. Ezen indítványom kiadatott a tekintetes tanácsnak azzal, hogy e kérdésről a tisztelt közgyűlésnek jelentést tegyen. Miután immár kilencz hónap elmúlt indítványom tótele óta, miután az idő mindinkább előrehalad s alig választ el már másfél év a millenáris ünneptől és ha ez ügyben egyáltalában valami történnék, legfőbb ideje annak, hogy ezen, szerintem igen fontos kérdéssel behatóan foglalkozzunk, mély tisztelettel kérdem a polgármester urat: foglalozott-e az igen tisztelt tanács e kérdéssel s van-e abban a helyzetben, hogy e kérdés megoldására nézve az igen tisztelt közgyűlésnek mielőbb előterjesztést tehessen ? Kamermayer Károly polgármester úr az interpellatióra azonnal a következő választ adja: Tisztelt közgyűlés! A Mátyás-templom környékének rendezését illetőleg a tanács kebelében a tárgyalások már 1891. óv óta folynak. Ugyanis 1891-ben Gerlóezy alpolgármester úr tett előterjesztést arra nézve, hogy miután a templom nemsokára be fog fejeztetni, illő, hogy az ezeréves fennállás ünnepe alkalmából a környék is rendeztessék. Nemsokára erre a templomópitő bizottmány elnöke, Havas Sándor egy hasonló beadványnyal járult a tanácshoz, a melyben szintén kéri a hatóságot, hogy az ügyet karolja fel. A midőn 1894. évi január 10-ón Pártos Gyula indítványt tett, akkor ezen ügy a tanács kebelében már azon stádiumban volt, t. i. a tanács úgy Gerlóezy indítványát, nemkülönben a Havas beadványát kiadta a mérnöki hivatalnak, hogy az érintkezésbe tevén magát a közmunkák tanácsával és a templomépítés művezetőjével, Schulek Frigyes tanár úrral, tervezetet nyújtson be a tanácshoz. A mérnöki hivatal ezen utasításra kijelenté, hogy miután a rendezés leginkább attól függ, hogy a feljárók kérdése helyesen oldatik-e meg, igy czélszerű lenne, hogy ha ezen rendezéssel Schulek tanár bízatnék meg. A tanács ennek folytán, különös tekintettel Pártos Gyula biz. tag úr indítványára, utasította a mérnöki hivatalt, hogy e részben véleményt adjon. A vélemény előterjesztetvén, nem maradt más hátra — miután a vélemény is azt mondta, hogy Schulek tanár volna a rendezéssel megbízandó — mint Schulek tanárt felhívni, hogy e részben tervezetét mutatná be. Ez történt folyó évi szeptember hó 3-án. Schulek tanár úr azonban rövid utón való értekezés folytán, már előbb foglalkozván a kérdéssel: olyan megoldást talált, a melyre nézve, azt hiszem, hogy a tanács nem sokára azon helyzetben lesz, hogy azt bemutathatja. Éppen tegnap érintkeztem Schulek tanár úrral és ö olyan operátumot mutatott be, a mely ezen kórdóst igen szépen és alaposan