Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894
2.2 1894. január 25. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 102 - 103
27 a folyamodó által saját költségén, megtérítésre való igény nélkül, jó minőségű trachyt-koczkakövekkel kikövezendő s ezen burkolat a folyamodó által folyton jókarban tartandó. 6. Az iparvágány és a vízlevezető cső fektetésére szükséges közterület ideiglenes használatáért a fő- ós szókváros uri jogának elismerése fejében a fő- és székvárosi központi pénztárba minden év január hó 1 — 8. napjai közt 10 — 10 korona, összesen tehát 20, azaz húsz korona díj fizetendő. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a nagyra, m. kir. belügyminister úrhoz fölterjesztendő. !102. Tárgyaltatott a tanács 54.062/1893. H. számú előterjesztése, Szántay Adolfné, szül. Stockinger Eugéniának vizdíjrendezósi ügyben beadott felebbezésére. A közgyűlés a tanácsnak 1893. évi október hó 81-én 6457. II. sz. a. kelt határoz itat, mely szerint Szántay Adolfné, szül. Stockinger Eugénia, kir. táblai biró neje, á tulajdonát képezett VII. ker. aróna-út 25. f. sz. és 1797/a. hrszámú ingatlan után, 1891. évre vonatkozólag 134 frt 85 kr. évi vízdíjnak a fenti ingatlan jogutódjára, br. Atzól Bélára háruló egyetemleges kötelezettségnek fentartása mellett, megfizetésére köteleztetett, felülvizsgálván, azt indokainál fogva helybenhagyja s felebbezőt az új vízdíj-szabályrendelet alapján felemelt évi vízdíjnak törlése, esetleg leszállítása iránti kórelmével elutasítja, mert felebbező oly indokot, mely a fenti vizdíj-megállapitás helyességét megdöntené, fel nem hozott; ama kifogása pedig, hogy az ingatlanságon csak egy csapoló állott 1891. óv folyamán rendelkezésre, figyelembe azért nem vehető, mert a vízdíj fizetés alapját nem a csapolok száma, hanem azon körülmény képezi, hogy az ingatlanság magánvezetéke a külső vízvezetéki csőhálózattal össze van-e kapcsolva vagy sem, s összekapcsolás fennállása esetében az ingatlan terhére megállapított vizdíjátalány az érvényben lévő vízvezetéki szabályrendelet értelmében még akkor is megfizetendő, ha az átalánynál kevesebb fogy asz tátott, vagy a magánvezetók vize hosszabb vagy rövidebb ideig egyáltalán nem használtatott volna. Megjegyeztetik, hogy a folyamodó által emiitett szökőkút sem az 1891., sem az 1892. évre megállapított vizdíj-összegben felvéve nincsen s a mennyiben ilyen léteznék; ennek utólagos vizdíj alá vétele eszközlendő leszen. Miről a tanács további szabályszerű eljárás végett értesíttetik. !103. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 1304/1894. eln. számú előterjesztése, őzv. Alkér Gusztávné, szül. Szilágyi Borbálának nyugdíj-neveltetési pótlék és kegydíj utalványozása iránti kérelmére. Tekintve, hogy néh. Alkér Gusztáv, volt székes fővárosi alpolgármester 31 évet meghaladó időn át állott a székes főváros szolgálatában s ezen idő alatt mindenkor kiváló buzgalommal, lelkiismeretességgel töltötte be hivatali állomásait s magának főleg a tanügy terén kifejtett kitűnő tevékenységével maradandó érdemeket szerzett; tekintve továbbá, hogy az elhunyt alpolgármester ur után mi vagyon sem maradt hátra, ugy, hogy folyamodó özvegy kizárólag azon ellátásra van utalva, a melyet neki a székes főváros közönsége nyújt; tekintve végül, hogy folyamodó özvegynek a megboldogult által örökbefogadott kiskorú gyermeke a nyugdíjszabályok rendelkezésével szemben ellátásban, illetve neveltetési pótlékban nem részesíthető, az özvegyet megillető törvényes nyugdíjösszeg pedig nem adhatja meg azon eszközöket, a melyek az özvegynek megfelelő fentartását s a kiskorú illő neveltetését biztosithatnák: a közgyűlés a fenforgó igen méltányos körülmények figyelembevétele mellett folyamodó özvegy részére, az őt, a nyugdíj szabály ok szerint megillető 930 frt évi nyugdíjon felül néh. Álkor Gusztáv, volt alpolgármester 700 frt évi személyes működési pótlókának kivételes beszámítása mellett, évi 1500 frt, szóval: egyezerötszáz forint özvegyi nyugdíjat szavaz meg. Folyamodó azon kórelme azonban, hogy az elhunyt alpolgármester által örökbefogadott kiskorú Kornél nevű fia részére nevel7*