Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894
2.1 1894. január 24 rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 61
12 a netán jövőben hozandó vagy módosítandó szabályrendeletnek oly nem pusztán közrendészeti intézkedéseivel szemben, melyek a vállalatnak, mint egyik szerződő félnek, a főváros, mint másik szerződő fél irányában ezen szerződéssel kifejezetten biztosított anyagi érdekeit sértenék, a jelen szerződés határozmányai lesznek irányadók, mely tekintetben nézetkülönbség esetén a ni. kir. belügyminister dönt. 19. Pénzbírság. Engedélyesnek bármely szerződósellenes cselekménye vagy mulasztása esetén jogosítva van a fővárosi hatós/igengedélyest vagy jogutódát előrebocsátott írásbeli intés eredménytelensége esetében annyiszor, a mennyiszer, 1—500 frtig terjedhető pénzbírsággal sújtani, mely pénzbírság vállalkozó biztosítékából minden birói közbenjárás kizárásával levonható, vagy pedig a főváros választása szerint közigazgatási végrehajtás utján, illetve birói utón vállalkozó egyéb vagyonából is behajtható. A bírságoló határozat ellen fokozatosan a m. kir. belügyministerhez jogorvoslatnak van helye. 20. Utvonalak megszüntetése. Ha a forgalomban levő utvonalak közül valamely vonalon a társaskocsi-közlekedés a változott viszonyok következtében nem jövedelmezőnek bizonyulna, engedélyes a főváros hatósága által kijelölt vonalon a közlekedést csakis a fővárosi hatóság beleegyezésével, ellenben az ő kérelmére engedélyezett vonalon a megnyitástól számított 2 éven belül egyszerű bejelentés mellett, azontúl pedig szintén csak a fővárosi tanács beleegyezésévé), megszüntetheti. A fővárosi hatóságnak e részben hozott határozatai ellen fokozatos felebbviteli jog a törvényhatósági bizottsági közgyűlés ós onnan a m. kir. belügyminister úr elé engedélyes részére fentartatik. 21. Szünetelés. Ar> esetre, ha a vállalat az engedólyidő tartama alatt bármi oknál fogva egyik vagy másik vonalon, mindazonáltal a »vis majorc eseteinek kivételével a közlekedést szüneteltetné, biztosítéka keretén belül biraágoltatni fog, s azonkívül a szünetelés negyedik napjától a főváros jogosítva lesz az egész társaskocsi-berendezést a közlekedés érdekében minden felszerelvényeivel és tartozékaival együtt ideiglenesen birtokába venni, az üzemet vállalkozó terhére, költségére és veszélyére folytatni. Ha engedélyes az üzem egészben vagy részbeni beszüntetésétől számított harmincz nap alatt kellő biztosíték nyújtása mellett ki nem mutatná, hogy az üzemet a szerződós értelmében saját kezelése alatt folytatni képes s illetve a kitűzött harmincz napi határidő elmultával a társaskocsi-közlekedést a szerződés és szabályrendelet értelmében rendes üzembe nem venné, ez esetben Budapest főváros hatóságának joga lesz engedélyestől a társaskocsi-üzlet gyakorlására nyert engedélyt a szerződós megszüntetésével mogvonni s a társaskocsik közlekedése felől szabadon rendelkezni. Az esetben, ha engedélyes a 3-ik pontban megengedett esetek kivételével az engedély időtartama alatt ezen üzletet s illetve szerződóst, illetve a jelen szerződésen alapuló jogokat egészben vagy részben a főváros előzetes^ !rásbeli beleegyezése nélkül másra átruházná, Budapest jovaros hatoságának joga lesz engedélyestől a társaskocsi-üzlet ayakorlasára adott engedélyt azonnal megvonni s a társaskocsi-közlekedós felől szabadon rendelkezni. Végre ha a vállalat ellen csőd nyittatik, jogosítva vau a főváros a szerződést megszüntetni, ez esetben egyúttal jogában álland Budapest főváros közönségének a társaskocsi-berendezóst birói becseitekben saját tulajdonába átvenni s a felett korlátlanul szabadon rendelkezni. 22. Előjogok Mindazon esetekben, a melyekbon engedélyes részére előjog biztosittatik, tartozik engedélyes a felhívástól számított 30 nap tekintik eD 6g ' yeS e86tben az en ^lye 8 hallgatása visszautasításnak
