Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894

2.1 1894. január 24 rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 61

III. Útvonal: Császárfürdő (belső végpont), Pálffy-tér, bomba-tér, fő-utcza, lánczhid, Ferencz-József tér, akadémia-utcza, Arany Jánosutcza, váczi-körút, Andrássy-út, városliget (külső végpont). IV. Útvonal: Kálvin-tér (belső végpont), kecskemóti-utcza, egyetem-tér, egyetem-utcza, ferencziek-tere, kigyó-tér, koronaherczeg-utcza, szervita-tér, bécsi-utcza. a) részlet: Deák Ferencz-utcza ós tér, király-utcza, városligeti fasor, Hermina-út (végpont); a nyári hónapokban, vagyis április hó 1-től szeptember hó végóig, az Erzsóbet-királyné-úton a »Gólya«hoz czímzett vendéglőig (külső végpont); b) részlet: József-tér, nádor-utcza, Arany János utcza, nagykorona-utcza, hold-utcza, alkotmány-utcza, váczi-körút, a m. kir. államvasutak nyugoti pályaudvaráig (külső végpont). V. Útvonal. Miatyái.k utcza (belső végpont), Erzsébet-tér, harminczad-utcza, József-tér, fürdő-utcza, Ferencz-József-tér, lánczhid, lánczhid-tér, alagút, alagút-utcza, Krisztina-tér, Krisztina-utcza, városmajor-utcza; a téli hónapokban, vagyis október hó 1-től márczius végéig, külső végpont a városmajor-utcza vége, a nyári hónapokban, vagyis április 1-től szeptember hó végéig a fogaskerekű vasút városmajori indóháza. Az L, II., III. és IV. vonalak tekintetében megjegyeztetik, hogy a midőn esetleg téli időkben a városligetben a kocsi-út járhatlan, ez esetben a fővárosi tanács előzetes beleegyezésével a vonalak végpontjai a városliget elején lehetnek. Az V. vonal keresztezési pontja a lánczhid-tér, az utasok innen folytathatják útjukat a II. és III. vonal kocsijain átszálló-jegyekkel egészen a miatyánk-utczáig, vagy az ellenkező irányban. Mind az öt vonalra még megjegyeztetik, hogy a végpontokat és a végpontok közötti vonalirányt a fővárosi hatóság a közlekedési viszonyokra való tekintettel és engedélyes meghallgatásával megváltoztathatja. 7. Uj útvonalak. Az előző 6-ik pontban megállapított útvonalakon kivül engedélyes jogpsilva van társaskocsi-közlekedést egyszerű bejelentés alapján, a fennálló vonalakon szedett viteldíjakhoz arányosítva megállapítandó viteldíjak mellett berendezni ós ehhez a hozzájárulás csak az esetben tagadható meg, ha az új vonal megnyitása ellen közlekedési akadályok forognak fenn. Ellenben engedélyes a fővárosi hatóság részéről az előbbi pontban megjelölt útvonalakon kivül újabb útvonalak berendezésére a társaskocsi-közlekedés megkezdésétől számitott 10 év alatt egyáltalán nem, a további 20 évi engedély idő tartama alatt pedig, ha engedélyes nem létesített volna időközben a fővárosi hatóság által elfogadott új útvonalat, a közforgalom igényeihez képest és az ő meghallgatásával csakis öt évről öt évre és minden öt évben csakis egy új útvonal berendezésére kötelezhető, illetve köteles engedélyes a fővárosi tanács ebbeli felhívására a kijelölendő vonalon a társaskocsi-közlekedést a kitűzött határidő alatt berendezni és megnyitni. A mennyiben az újonnan nyitandó útvonal és annak viteldíjára nézve engedélyes és Budapest főváros közönsége között megegyezés létre nem jönne, ez iránt a m. kir. belügytninister dönt; az új útvonalak berendezésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása pedig engedélyes egész 10.000 frt biztositékának a főváros javára való elvesztését vonja maga után. Világosan kiköttetik ezenfelül, hogy mindazon esetekben, a mikor engedélyes a szerződós tartamának első tiz éve után a kötelezett vonalakon kivül a hatóság felhívására a kijelölendő új útvonalat a megállapítandó feltételek mellett berendezni nem hajlandó, avagy az ezen irányban hozzá intézett felhívásra 30 nap alatt nem válaszol, a főváros jogosítva van a visszautasított vonalat bárki másnak tetszése szerint engedélyezni. 8. Engedély hatálya, előjog érvényesítése, peage-jog. Budapest főváros ezennel biztosítja engedélyest, hogy az általa berendezett