Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894

9. 1894. április 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 390 - 391 - 392

21 Az összes iratok további intézkedés végett a tanácsnak visszaadatnak. !390. Tárgyaltatott a tanács 10.083/1894—11. számú előterjesztése, a Linezer-féle szeszgyárból kiágazólag ópitett lóvasúti kezelési vágányoknak további használata kérdésében. A közgyűlés a tanács előterjesztése alapján a budapesti közúti vaspálya-társaságnak ezennel megadja az engedélyt arra nézve, hogy a külső vaczi-úti vonalából a Linczer-féle szeszgyárba vezető kezelési vágányt az 1887. évi július hó 28-án kelt 26.134. számú tanácsi, illetőleg az 1887. évi szeptember hó 14-én kelt 706. számú közgyűlési határozatban foglalt feltételek mellett 1894. évi augusztus hó 23-tól kezdve további három éven át használhassa. Miről a tanács további intézkedés végett a tárgyalási iratok kiadása mellett értesíttetik. !391. Tárgyaltatott a tanács 30.531/1893—11. számú előterjesztése, a ni. kir. államvasutak igazgatóságának csatornázási illeték-ügyben benyújtott felebbezésére. Ezen felebbezés alapján az 1893. évi 13.057. számú tanácsi határozat felülvizsgálat alá vétetvén, indokainál fogva helyben hagyatik s a m. kir. államvasutak igazgatósága a felebbezésben foglalt kérelmével elutasittatik. A mérnöki hivatal jelentése szerint ugyanis a X. ker. kápolnatéri csatorna oly közcsatornát képez, mely a kápolnatór és környékének viztelenitósén kivül a csatorna hosszában fekvő ingatlanok szennyvizének ós csapadókvizeinek levezetésére' is szolgál és arra alkalmas is. A csatornázási szabályrendelet 8. §-ának c) pontja alapján tehát teljes joggal követelheti a főváros a csatornázási járulókot a m. kir. államvasntaktól, miut a csatorna mentén 252 méter hosszúságú telekhomlokzattal biró telektulajdonostól. A m. kir. államvasutak igazgatóságának azon kifogása, hogy a csatornaépités nem az ő érdekükben történt, annak létesítését nem ők idézték elő, nem vehető figyelembe azért, mert: a közcsatorna létesítésének elhatározása az idézett szabályrendelet 3. §-a szerint a hatóság kirekesztő joga s e tekintetben az ingatlan tulajdonosok beleegyezéséhez kötve nincsen. Azon további kifogás, hogy a közcsatorna nem alkalmas arra, hogy a m. kir. államvasutak által használtathassák, szintén nem bir alappal, mert a mérnöki hivatal jelentése szerint műszaki akadály erre nézve fenn nem forog, az pedig, hogy tényleg használja a telektulajdonos a csatornát, vagy sem, nem változtat azon kötelezettségén, hogy a csatornaépítés költségeit ingatlana homlokzathosszához képest viselni tartozik. A mi végre azon általános kifogást illeti, hogy a fővárosnak azért sem volna joga a csatornázási költséget kivetni, mert a fővárosi csatornázási és egyéb munkálatok költségeire a födözet pótadóban vettetik ki, tehát a költségek a pótadóból fedezendők, az teljesen alaptalan, miután a csatornázási szabályrendelet érteimében, a mely közel félszázad óta áll érvényben, a főváros kétségkívül jogosítva van a közcsatornák költségeit a szomszédos telektulajdonosoktól követelni és ezen joga ugy a kormány, valamint a bíróságok által is mindenkor elismertetett. Az összes iratok további intézkedés végett a tanácsnak kiadatnak. !392. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 8204/94—11. számú előterjesztése, a IV. ker. Molnár-utcza rendezésére szükségelt költségből még fedezetlenül jelentkező 9106 frt 43 krnyi összeg fedezetének kijelölése iránt. A tanács, valamint a pénzügyi és gazdasági bizottmány javaslata alapján megengedi a közgyűlés, hogy a molnár-utcza rendezése alkalmával ezen utczának az angol kisasszonyok intézeti épülete mentén