Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894

7. 1894. március 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 307

3 2. A nagy halott gyászszertartásánál való képviseltetése czéljából Turinba — Márkus József alpolgármester vezetése alatt 25 tagból álló küldöttséget meneszt. 3. A ravatalra a nemzet nagy halottjához és a székes fővároshoz méltó koszorút helyez s a család tagjaihoz: Kossuth Ferenczhez, Kossuth Lajos Tódorhoz, mint az elhunytnak fiaihoz és Ruttkayné szül. Kossuth Lujza úrnőhöz, az önfeláldozó nővérhez részvétiratot intéz. 4. Jegyzőkönyvileg háláját és mély köszönetét nyilvánítja Turin városának azon testvér-nemzet polgáraihoz méltó és minden magyart örök balára kötelező nemes bánásmódért, melyben a nemzetnek nagy fiát élte fogytáig rószesitette s ezen jegyzőkönyvi köszönetét Turin városának hatóságával leendő közlésére a polgármestert utasítja. 5. Utasítja a tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előterjesztést a fővárosi közmunkák tanácsának az iránt, hogy a hatvani-utcza Kossuth Lajos nevét viselje. 6. A székes főváros gyászának jeléül mai közgyűlését felfüggeszti, a gyászszertartások végleges befejezésóig iskoláiban az oktatás szünetel s a temetés napján a székes főváros hatóságának összes hivatalaiban hivatalos teendőket nem végez. 7. Budapest széke főváros Kossuth Lajost, mint díszpolgárát és a nemzet halottját saját költségén kívánja eltemetni s ennek végrehajtása, illetve a drága hamvaknak a hátramaradott család egyetértésével leendő hazaszállítása iránt szükséges intézkedések teljesítésével a gyászszertartáson résztvevő küldöttséget vezető alpolgármesterét megbízza s addig is, míg a nagy halotthoz méltó síremléknek felállítása iránt intézkedések tétetnének, egy díszsírhelynek kijelölése iránt a tanácsot utasítja. A közgyűlés elnöklő h. polgármester urnák előterjesztését állva hallgatván végig, áthatva a legmélyebb hazafiúi fájdalom érzetétől, h. polgármester urnák s a tanácsnak előterjesztése alapján egyhangúlag elhatározza: 1. Hogy Kossuth Lajos hazánk nagy fiának, nemzeti történelmünk egyik kimagasló korszaka megalkotójának folyó 1894. évi márczius hó 20-án történt elhunyta alkalmából legmélyebb fájdalmának ad kifejezést s ennek és az elhunytnak ugy a haza, mint a főváros körül szerzett halhatatlan érdemeinek jegyzőkönyvileg való megörökítése czéljából utasítja a tanácsot, hogy a legközelebbi rendes közgyűlésre az erről szóló okiratot terjeszsze eló. 2. A nagy halott gyászszertartásánál való kópviseltetése czéljából Turinba — MárkuB József alpolgármester vezetése alatt — 25 tagból álló küldöttséget meneszt. 3. A ravatalra a nemzet nagy halottjához és a székes fővároshoz méltó koszorút helyez s a család tagjaihoz: Kossuth Ferenczhez, Kossuth Lajos Tódorhoz — mint az elhunytnak fiaihoz ós Ruttkayné szül. Kossuth Lujza úrnőhöz, az önfeláldozó nővérhez részvétiratot intéz. 4. Jegyzőkönyvileg háláját ós mély köszönetét nyilvánítja Turin városának azon testvérnemzet polgáraihoz méltó és minden magyart örök hálára kötelező nemes bánásmódért, melyben a nemzetnek nagy fiát élte fogytáig részesítette s ezen jegyzőkönyvi köszönetének Turin város hatóságával leendő közlésére a polgármestert utasítja. 5. Utasítja a tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előterjesztést a fővárosi közmunkák tanácsának az iránt, hogy a hatvani-utcza Kossuth Lajos nevét viselje. 6. A székes főváros gyászának jeléül mai közgyűlését felfüggeszti, a gyászszertartások végleges befejezéséig iskoláiban az oktatás szünetel s a temetés napján a székes főváros hatóságának összes hivatalaiban hivatalos teendőket nem végez. 7. Budapest székes főváros Kossuth Lajost, mint díszpolgárát és a nemzet halottját saját költségén kívánja eltemetni s ennek végrehajtása, illetve a drága hamvaknak a hátramaradott család egyet-