Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894
5. 1894. február 28. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 245 - 246 - 247 - 248
26 június hó 24-én s folytatva 25-én 665. szám alatt hozott közgyűlési határozatot indokolásánál (ogva jóváhagyni méltóztassék. Miről a tanács tudomás végett értesíttetik. !245. Tárgyaltatott a tanács 5635/1894. II. tan. számú előterjesztése, a nyilvános árnyékszékek és vizeldék felállítására kiírandó pályázat tárgyában. A tanács előterjesztése alapján elrendeli a közgyűlés, hogy a főváros területén fölállítandó nyilvános árnyékszékek és vizeldékre — a pályázati föltételeknek a kövezési ós csatornázási albizottság által javasolt módosítása mellett — ujabb pályázat hirdettessék. Az összes iratok további intézkedés végett a tanácsnak kiadatnak. !246. Tárgyaltatott a tanács 5793/1894. II. tan. szánni előterjesztése, a magánházakban elhelyezett vízmérők tárgyában tartott vizsgálat eredményéről. A vízmérővel ellátott házak tárgyában a vízvezetéki igazgatóság által megejtett vizsgálat eredménye, mely szerint ezen házak ktfzött egy sem találtatott olyan, melynél a szabályrendelet a vízmérő alkalmazását ne kívánná, tudomásul vétetik, s erről a tanács megfelelő intézkedés végett a tárgyiratok kiadásával értesíttetik. !247 Tárgyaltatott a tanács 3958/1894. II. tan. számú előterjesztése a hajléktalanok menhelye egylet kérvényére — a terhére rótt kövezési járulék törlése iránt. Minthogy a tanács ezen előterjesztése szerint a II. ker. szegényház-utczában levő 31. összeír. 2094—2905/b. hr. számú telek tulajdonkép a főváros tulajdonát képezi, s csupán használatul van a hajléktalanok menhelye egyletének átengedve ós igy az esedékes járulékok tulajdonkóp a fővárost s nem az egyesületet terhelik: ennélfogva a közgyűlés helyt adva nevezett egyesület kérelmének, elrendeli, hogy fönti ingatlan után az 1892. évi 53.077. számú tanácsi határozattal terhére rótt 367 frt 29 kr., szóval háromszázhatvanhót frt 29 kr. kövezési járulók töröltessék. Az Összes iratok további intézkedés végett a tanácsnak kiadatnak. !248. Tárgyaltatott a tanács 50.920/1893—11. tan. számú előterjesztése, Evva Lajosnak vízfogyasztási díjjtöbblet ügyében beadott felebbezésére. A közgyűlés a tanácsnak múlt 1893. évi október hó 19-én kelt 40.530. számú határozatát, mely szerint Evva Lajos, a népszínház igazgatója, .az általa bérelt népszínházi épület után az 1892. évi augusztus hó 15 dikótöl 1893. évi január hó 1-éig terjedő időre viztúlfogyasztás fejében megállapított 114 forint 55 krajczár többletdíjösszegnek törlése iránt benyújtott kérelmével elutasittatott, a nevezett Evva Lajos felebbezése folytán felülvizsgálván, azt indokainál fogva és azért is helybenhagyja, mert felebbezőnek felhozott ama kifogása, hogy a népszínházi vízvezeték tűzoltási berendezése a fővárosi tűzoltóság részéről naponkint ki lesz próbálva, sőt időnkónt nagyobb szabású oltási próbák is tartatnak és igy az átalányon felüli fogyasztás ezen körülménynek tulajdonítandó: a kiszabott vízdíjak elengedésére indokul nem szolgálhat; nem pedig első sorban azért, mert a tűzoltó-főparancsnokságnak s a vízvezetéki igazgatóságnak e részben tett jelentéseiből kitűnik az, hogy a tűzi csapok naponkinti kipróbálásánál 1 liter viznél több nem fogyasztatik ós az 1892. év folyamán tartott gőzfecskendő-próbánál, mely alkalommal az összes színpadi tűzcsapok x /2 órán át működtek, 2000 liternél több viz el nem folyhatott, melynek vizdíjszabályzat szerinti díja csak 1 frt 60 krt tesz ki; és eltekintve ezen körülménytől, másodsorban azért, mert a tűzoltási berendezés kipróbálása tűzrendőri szempontból a színház üzemének egyik elmaradhatlan része, melynek következményeit nagyobb anyagi teher esetén is a felebbező viselni köteles lenne. Me gjegyeztetik. hogy a felebbező által nehezményezett 518 frt 02 krnyi viztőbbletdíj 1876—1880. évekre szólott s annak kifizetését a neheztelt tan. határozat a felebbezőtől nem kívánta, hanem csak
