Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

7.1 1893. április 5. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 321 - 322 - 323 - 324

:i továbbá 10. Mihálusz Rezsőné szül. Erndl Anna (Hungária-út 103. sz.) szülésznő okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva a tiszti főorvos urnák visszaadatnak, a tanács pedig felhivatik, hogy nevezett orvostudorokat és szülésznőt az adózók lajstromába vegye fel. Miről a tanács és a tiszti főorvos ur jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. !321. Főpolgármester ur bejelenti, hogy Szabó M. Ferencz bizottsági tag ur interpellatiót jelentett be. Tudomásul vétetik. !322. Szabó M. Ferencz bizottsági tag ur a következő interpellatiót intézi a polgármester úrhoz: . »Már többször, de különösen múlt évi október hó 19-én tartott közgyűlés alkalmával sürgettem a csömöri-úti átjáró létesítését, hogy a zuglói vonalon ne legyenek kénytelenek alóvasut utasai átszállani. Tekintettel arra, hogy az 1896. évi országos nemzeti kiállítás alkalmával a városliget területének nagy része igénybe vétetik, ugy, hogy igen számosan kénytelenek lesznek más helyet, főképen pedig a »Zuglót« üdülő helyül felkeresni, bátorkodom a polgármester úrhoz a következő kérdéseket intézni: Milyen stádiumban van a csömöri-úti áthidalás vagy útkeresztezés ügye? Van-e kilátás arra, hogy ezen áthidalás vagy keresztezés mielőbb, de legalább az ezredéves ünnepségek alkalmával tartandó országos kiállításig létesülni fog? Es ha erre biztos kilátás nem mutatkoznék, ugy szándókozik-e a m. t. polgármester ur erélyesen odahatni, hogy ennek a nagyon fontos ügynek a rendezése megtörténjék ?« Miután ezen ügynek előzményei vannak s a válaszadásra az iratoknak áttanulmányozása szükséges, polgármester ur ezen interpellatióra a választ a jövő közgyűlésen fogja megadni. ^^^^^m Miről Kamermayer Károly polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !323. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 12.504/1893. VI. számú előterjesztése: a m. kir. kereskedelemügyi minister urnák a Budapesten létesítendő varrógópgyár ügyében érkezett leiratára. Ezen ügynek érdemleges elintézésénél az 1872. évi XXXVI. t.-cz. 60. ós 100. íj-ainak határozmányai, valamint az ügyrend 18. §-ában foglalt intézkedések megtartandók lóvén, elnöklő főpolgármester ur mindenekelőtt coustatálja azt, miszerint ezen közgyűlés napja 8 nappal előbb kitűzetett, a napirend közzététele, valamint a meghívók kibocsátása körül a fennálló törvényes rendelkezések szigorúan betartattak és a tagoknak több mint egynegyed része megjelent. Ezután az Ogy érdemben tárgy altatván, a közgyűlés arra való tekintettel, hogy maga részéről a rendelkezésre bocsátott adatokból több terület átengedésének elengedhetetlen szükségességét eléggé igazoltnak nem látja, a pénzügyi és gazdasági bizottmány javaslataitól eltérőleg 1892. évi november hó 30-án kelt 1211. kgy. számú határozatát, a melylyel a Budapesten létesítendő varrógépgyár czéljaira 3000 D-ölnyi területet engedett át, fentartja azon hozzáadással, hogy a jelzett czélra további területeket csupán azon esetre hajlandó átengedni, hogyha azoknak nélkülözhetlenül szükséges volta a hatósághoz bemutatandó szabályszerű építési tervekkel lesz kimutatva, minek megtörténtével az átengedendő terület mennyisége ós vételára külön fog meghatároztatni. Jelen határozat tartalmáról a kereskedelemügyi m. kir. minister nr ő nagyméltóságához jelentés tétetik. Miről a tanács a további intézkedések megtétele czéljából tárgyiratok visszaadásával értesíttetik. !324. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 13.975/1893—

VI. számú előtérjesztóse, dr. Veith Sándornak telekvótel iránt beadott kérvényére.