Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

6. 1893. március 22. rendes kögyűlés jegyzőkönyve - 280

tésnek zsilippel való emelésére. Ezen munkának az elkészítése 8.200 frtot igényelt volna ós az árok mentén körülbelül 900 négyszögöl terület vétetett volna igénybe, a mely hót tulajdonosnak birtokát képezi. Miután a terv műszakilag letárgyal tátott s ahhoz a közmunkák tanácsa is hozzájárult, az iratok áttétettek az I. ker. elöljárósághoz azzal, miszerint hivja föl a telkek tulajdonosait, hogy nyilatkozzanak az iránt, vájjon hajlandók-e a zsilip ós töltés czéljaira szükséges telkeket ingyen átengedni. A felhívásra hét telektulajdonos közül hat válaszolt, a hetedik nem volt feltalálható. A tulajdonosok telkeiket négyszögölenkint részint 1 — 3, részint pedig 5 forintért voltak csak hajlandók átengedni. A tanács ennek következtében múlt évi szept. l-én tartott ülésében kijelentette, miszerint tekintve azt, hogy első sorban a telektulajdonosok érdtkében van a töltésemelés s másrészt tekintve, hogy a főváros közönsége 8.200 frtot áldoz a közpénztárbó! a munkálatok részére, mindaddig nem tesz előterjesztést a tervre nézve a közgyűlésnek, mig nem biztosíttatik a telkeknek ingyen való átengedése. Ez a határozat kézbesittetett az illetőknek De eddig csak egy nyilatkozott, az, ki föltalálható nem volt annak idején, kijelenté, hogy ő 1 íorintért hajlandó telkét négyszögölenkint átengedi. így állván a dolog, miután maguk az illető felek az ügyet nem sürgették, sőt a hatóságot válaszra sem érdemesítették, természetesen a tanács sem tartotta szükségesnek, hogy az ügyet a maga részéről sürgesse, mert ha sürgeti, még több tápot ád a meglehetősen telhetetlen követeléseknek. _ Miután azonban a t. bizottsági tag ur most újra szóba hozta az ügyet, bizonyára nem a maga iniciativájából, hanem az ottani telektulajdonosok kérelmére, én az ügyet a tanács elé fogom terjeszteni azzal, hogy az elöljáróság igyekezzék az ottani valamennyi érdekelt telektulajdonosnak a belevonásával egy egyezséget létrehozni és a telkeknek ingyen való átengedését kieszközölni. Azután a tanács kötelességének fogja tartani a legrövidebb idő alatt a szükséges költségekre nézve előterjesztést tenni ós a munkákat a legnagyobb sietséggel végrehajtani. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. Scheich Károly biz. tag ur válasza után a közgyűlés dr. Nagy Lajos tanácsnok ur válaszát tudomásul nem veszi s ezen interpellatiónak s a reá adott válasznak a tárgyalását a legközelebbi közgyűlés napirendjére leendő kitűzését rendeli el. Miről dr. Nagy Lajos tanácsnok ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !280. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 11.276/1893 —

VI. számú előterjesztése: az V ker. alkotmány-utczai 1053. hr. számú telek eladása iránt tartott árverés eredményéről. Előre bocsájtva azt, hogy a jelen ügy az 1872. évi XXXVI. t.-cz. 60. és 100. §-ai és az ügyrend 3. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően 8 nappal előbb a napirendre kitűzetett és közzótétetett s a törvényhatósági bizottság tagjai ezen tárgy megnevezésével külön meghívók által meghivattak, továbbá annak megállapítása után, hog.v a törvényhatósági bizottságnak több mint egy negyedrésze jelen van a közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány, nemkülönben a tanács egybehangzó és indokolt javaslata alapján az V. ker. Alkotmány utczában fekvő fő- és székvárosi tulajdont képező 1053. hr. számú 242-80 négyszögöl kiterjedésű telekre nézve 1893. évi márczius bó 14-én megtartott nyilvános szó- ós Írásbeli árverés eredményét, mely szerint mint legtöbbet igérő dr. Bródy Zsigmond a szóban forgó telekért négyszögölenként 259 azaz Kettőszázötvenkilencz forintot o. é. igért, egyhangúlag jóváhagyja, illetve elfogadja s a leirt telket dr. Bródy Zsigmondnak a megajánlott árban, az árverés alapját képezett, annak idején kellőképen közzétett s általa sajátkezűleg alá is irt árverési föltételek mellett eladni határozza. Mely határozat felsőbb jóváhagyás végett a nagym. m. kir. belügyminister úrhoz fölterjesztetni rendeltetik.