Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

14.2 1893. június 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 729

13 tnégkötendő azzal a kikötéssel azonban, hogy az ötödik év leteltével egy évi felmondás mellett az fölbontható legyen; s igy a szerződés tulajdonképen bérre biztosíttatik feltótlenül, megjegyezvén, hogy a fölmondás az ötödik év végén csak az esetre lesz eszközölhető, ha a hatóság a húspénztárt vagy megszüntetni kívánja, vagy a saját kezelésébe kívánja venni. A szerződés meghosszabbítható csak az esetre lenne, ha tíz év elteltével új pályázat alkalmával a bankcsoport szintén nyújtana be ajánlatot, mikor is egyenlő ajánlatok mellett a már szerződött vállalat előnyben részesíthető. 10. Adókedvezmények a banknak nem adatnak. Végre. 11. A mészárosoknak ós marhatulajdonosoknak nyújtandó hitelezésen kivül köteles a bank a vásárra érkező marhákra vonatkozó minden kiadást, úgymint szállítási díjakat, lerakási, elhelyezési, élelmezési, ellátási költségeket, vásári illetékeket, hajtsárok béreit s egyéb készpénzkiadásokat előlegezni, megjegyezvén, hogy ezen kiadások a vásárnapján a vételárból le fognak vonatni, de kamatozás tárgyát nem képezhetik. Minthogy pedig ezen föltótelekből kifolyólag a magánbizományosok közvetítése mellett kötött üzletek utáni beszedési díj (incassoprovisio) az összes forgalmat terhelő díjat képez: annálfogva a határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, az összes iratok kapcsán a nagyni. m. kir. belügyminister úrhoz föl terjesztetni rendeltetik, a mennyiben pedig az ügy felsőbb jóváhagyással elláttatnék, a határozatban foglalt főbb föltételek alapján a szerződés részletes föltótelei a tanács által lesznek megállapitandók s a szerződés jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztendő lesz. !729. Tárgyaltatött a bizottmány és tanács 24.002/1893—

VIII. számú előterjesztése, a Kőbányán létesítendő sertésközvágóhid építési programmjának megállapítása tárgyában. A közgyűlés Del'Medico Ágoston bizottsági tag indítványának, mely szerint a tanács utasittassék arra, hogy a hentesek a sertésközvágóhid körüli gyarmatosításának programmját haladéktalanul dolgozza ki, mellőzésévela főváros Duna balparti részében (Kőbányán) az 1892. május 19. ós 20 án tartott közgyűlésben 562. sz. a. hozott és a m. kir. belügyminister ur által 1892. évi november 2-án 80.718. sz. a. jóváhagyott határozattal kijelölt helyen létesítendő sertés közvágóhíd miként építése kérdésében elfogadja a közgazdasági és közélelmezési bizottmánynak a tanács által pártololag előterjesztett javaslatát s ehhez képest a részletes ópitósi tervek alapjául szolgáló építési programmot következőleg állapítja meg: 1. két vágóhídi épület tervezendő a sertések leölésére és leforrázására szolgáló egy-egy közös csarnokkal s ezen kivül ötven-ötven dolgozó kamara és a pinczében ugyanannyi húskamrá*; megjegyeztetvén, hogy a kamarák nem lesznek egyforma nagyságban építendők, hanem kis ós nagy hentesekre való tekintettel, kisebb és nagyobb mórtékben lesznek tervezendők. 2. A vágóhídon csak a sertések ölése, leforrázása, tisztítása, a hús földolgozása, a szalonna vágás és zsírói vasztás lesz eszközölhető, önként értetvén, hogy ezen műtétek közül kötelező egyedül az ölés lesz, míg ellenben az intézménynek a földolgozás tekintetében igénybe vétele csupán facultativ jellegű leend. 3. Az előző pontban a sertés közvágóhídon végrehajtandó s illetve végrehajtható munkák megnevezve lévén, következik, hogy kolbászneműek készítése, húsfüstölós ós esetleg még egyéb hentes ipari munkák a közvágóhídon eszközölhetők nem lesznek s illetve az azokhoz szükséglendő felszereléssel a közvágóhíd ellátandó nem lesz. 4. A hús, szalonna ós zsirfólék elhelyezésére szolgáló kamarák, mesterséges utón előállított hideg levegővel való hütő-berendezéssel lesznek felszereleudők.