Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

11. 1893. május 31. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 561

7 az, hogy a kérdés a jövő közgyűlésén tűzessék napirendre és akkor tárgyaltassék. Van a dolognak egy másik hátrányos oldala is, a mely a fővárost még közelebbről érdekli. Nevezetesen az, hogy az ország fővárosában az adókivető bizottságok most júniusban, a hőség beálltával kezdik meg működésüket. Mire a reklámatióknak végük lesz, erősen benne leszünk novemberben és deczemberben s ehhez járul még az is, hogy az adókivető bizottság tagjai kifáradnak és még elérjük, hogy szépen ott hagj'ják állásaikat, mint ez a belvárosban történt. Másrészt a reklamatiókat tömegesen fogják elmulasztani azok, a kik a nyári szünet alatt a fővárostól távol vannak. Nekünk, a főváros törvényhatóságának jogunk van megkövetelni, hogy az adófelügyelő urak tartsák kötelességüknek, hogy ugy, mint azelőtt, áprilisban foganatosítsák az adókivetési eljárást. Én ezek után tisztelettel kérdem a polgármester urat, hogy van-e tudomása ezekről a dolgokról és ha van, hajlandó-e, mint a tanács vezetője oda hatni, hogy a főváros jövő közgyűlésének napirendjére tüzessók ez a kérdés, hogy megállapodás történhessék arra nézve, hogy minő intézkedések szükségesek, hogy a főváros polgársága a jövőben hasonló zaklatástól megóvassék? Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur azonnal a következőket válaszolja: »Az interpellatió első részére kijelentem, hogy igenis van tudomásom a dologról, mert az, úgyszólván, napirenden van s az egész városban beszéd tárgya. Kétségtelen, hogy a közönség ezen adókivető javaslatok ellen igen erős állást foglal. Én a magam részéről, bár a törvényhatóságnak speciális intézkedésre joga nincsen, igenis czélszerűnek találom, hogy a közvéleménynek ezen megnyilatkozása a törvényhatóság által törvényes úton-módon a minister urnák tudomására hozatván, czólszerűnek tartanám, hogy ezen adókivetések ne ilyen, minden tekintetben alkalmatlan módon történjenek, mert akár hogy akarjuk szépíteni a dolgot, tény az, hogy a gyakorlati élet követelményeinek ez a kivetési és tárgyalási idő a legkevésbé felel meg. Lehet ugyan erre azt mondani, hogy az adóösszeirási közegek nem voltak elegendő számmal s igy az adókivetésekkel hamarabb nem készülhettek el, mint most. De azt hiszem, hogy intézkedni kell, hogy a jövőre hasonló késedelem elő ne forduljon. Ugy a polgárság, mint az állam és a főváros érdeke kiváltja, hogy az adókivetések és az az ellen törtónt felszólalások oly időben tárgyaltassanak, a mikor az érdekeltek itt vannak és a mikor nem lehet azt mondani, hogy nem jelenvén meg a tárgyaláson az illető, elveszti felebbezesi jogát. Pedig ilyen időben akárkivel megtörténhetik, hogy jogát nem érvényesítheti. Én tehát czéls/erűnek tartom, hogy a székes főváros törvényhatósága szintén nyilatkozzék ebben a kérdésben és általánosságban constatálja a közvélemény óhaját. A mi az interpellatió másik részét illeti, azon ígéretet teszem, hogy a legközelebbi közgyűlésen a tanács részéről felirati javaslatot fogok indítványozni arra nézve, hogy a jövőben az adókivetés sokkal rendszeresebben és a polgárság érdekeinek megfelelőbben történjék. Felszólaló Polónyi Géza bizottsági tag ur és a közgyűlés helyettes polgármester umak válaszát tudomásul veszi. Miről Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !561. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 22.904/1893. VI. száma előterjesztése, a II. kerületben létesítendő gyalogsági laktanya elfogadott építési tervei és építési költségfedezete tárgyában. A közgyűlés a tanács javaslatához képest a II. ker. retek-utczában egy vadász-zászlóalj elhelyezésére szolgáló laktanya fölépítésére Hauszmann Sándor építőmester ajánlatát elfogadja s az e szerint igényelt 250.000 frt, valamint műszaki ellenőrzés és előre nem látott kiadások czímén további 2000 frtot, összesen tehát 252.000 frtnyi