Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

10.2 1893. május [!] 18. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 517

15 öltését, hogy oda akár a ligettéri élelmi vásár áthelyezhető, akár pedig ott még egy másik élelmi piacz berendezhető legyen, közélelmezési szempontból szükségesnek nem tartja, a mennyiben a kerület közélelmezési érdekei az által, ha a ligettéri élelmi vásár a bányatérre áthelyeztetik, feltéve, hogy a halom utcza a kápolna-utczáig megnyittatik, teljes kielégítést nyernek. Kijelenti azonban a közgyűlés, hogy a liget téri élelmi vásár csak a halom-utcza megnyitása után helyezhető át a bányatérre, miért is utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a halom-atczának a kápolnautczáig megnyitása iránt sürgősen intézkedjék, illetve a megfelelő javaslatokat mielőbb terjeszsze elő, miután a ligettéri vásár mielőbbi áthelyezésének szükségéről a közgyüjós is meggyőződött. Miről a tanács tárgyiraton értesíttetik !517. Tárral tátott a bizottmány és a tanács 1893. évi 15.258/1361. VIII. tan. « ramú előterjesztése, a sertésszállitásra és az élelmezésre szolgáJó>&isebb élő állatokkal való bánásmód iránt fennálló szabályrendeleteknek módositva egyesítése iránt. A közgyűlés a közgazdasági és közélelmezési bizottmány a a tanács egybehangzó javaslatához képest a sertések szállitása s az élelmezésre szolgáló kisebb élő állatokkal való bánásmód iránt fennálló szabályrendeletek módosításához és illetve e két szabályrendeletnek módositva egyesítéséhez hozzájárul s a szabályrendelet szövegét következőkép állapítja meg: Szabályrendelet. 1. §. A fő- és székváros területén egyszerre kettőnél töb^bqrjüt, juhot, bárányt, kecskét s a kisebb szárnyas állatok közül négy párnál többet összekötött lábakkal, akár köz-, akár magánfogyasztás, illetőleg használat czéljából szállítani vagy vinni és mindezen állatokat, tekintet nélkül a mennyiségre, ily állapotban bárminemű czólra is tartani tilos. A marhavásárra vitt borjuk és bárányok lábai azonban azon idő alatt, mig a vásár tart s a mérlegelés eszközöltetik, legalább öt centiméter szélességű hevederrel (Gurten) összeköthetők, mely állapotban az állatok mindenkor szalmára fektetendők. Libák, pulykák ós nagyobb szárnyas állatok összekötött lábakkal egyáltalában nem szállíthatók 8 azok házalás esstében csakis hónalj alatt vihetők. Halakat keresztül fűzve bármi czélból szállítani, vinni vagy tartani tilos. — A sertések a^fő- és székvárosba s annak területén csak kocsin szállíthatók, azonban a sertéseknek a kocsihoz való, vagy bármi más megkötése vagy lekötése tilos. A lábon hajtás tiltatik. 2. § Az 1. §-ban meghatározott mennyiségen felül borjúk, juhok, bárányok, kecskék csakis fedett s oly kocsikban szállíthatók, hogy az állat abban állhasson. Az állat lábainak biztonsága végett a kocsinak szilárd fenékkel^kell birnia és sem ezen, sem a kocsi oldalainak alsó részén, nyilasnak vagy hézagnak lenni nem szabad. Az oldalak felső részén kétharmad rész szélességben a deszkák, illetőleg lóczek között tág hézagok hagyandók, hogy az állatot kívülről látni lehessen s a kocsit levegő járhassa át. 3. §. Bárminő szárnyas állatok az 1. §-ban meghatározott menynyiségen felül csak ketreczes vagy fonott kocsikon, illetőleg ketreczekben vagy kosarakbau szállíthatók, illetőleg vihetők a fő- és székváros területén. Ezeknek ugy kell készítve lenniök, hogy az állat kívülről jól látható és megkülönböztethető legyen. 4. §. Az állatok kellő etetésben és itatásban részesitendők, miről az eladó, szállító vagy tulajdonos gondoskodni tartozik. 5. §. Levágott szárnyas állatokat, a szárnyas vadak, továbbá a hízott libák és hizott kacsák kivételével csak lekoppasztva és kiürítve (eventrálva) szabad árúba bocsátani. 6. §. A levágott szárnyas állatok kosarakba helyezve vihetők az elárusitásra, ugy azonbau, hogy egy kosárba, a kosár nagyságához képest legfeljebb 15 darab tehető. Az elárusitásnál vagy a raktáro-