Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

10.1 1893. május 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 510 - 511 - 512 - 513

18 1. A tervezett közúti vasútvonalnak belső vég-, illetőleg kiindulási pontja a mérnöki hivatalnak a közópitési bizottmány által is pártolt javaslatához képest az V. ker. Gizella-téren veszi kezdetét és a térség jövőbeni szabályozására való tekintet nélkül leszen a berendezés ott eszközlendő, semmi körülmények között sem engedtetvén meg az, hogy a Gizella-térről folytatólag a Vigadó-utczába a felettébb élénk forgalma Dorottya-utcza keresztezése mellett egy összekötő vágány fektettessék le; 2. a városligeti végpont berendezésére vonatkozó alternatív tervek egyikét sem tekintheti a közgyűlés olyannak, a mely város rendezési, általános forgalmi és közlekedési, valamint közbiztonsági szempontból kifogás tárgyát ne képezhetné, a miért is a közgyűlés a végpont berendezésére vonatkozólag előterjesztett terveket s ezek között a közópitési bizottmány és a tanács által is pártolt azon tervet is, a mely a városligeti végponton sülyesztő, illetve emelő szerkezeteknek alkalmazását czélozza, mellőzvén, azon reménynek ad kifejezést, miszerint a majdan megtartandó közigazgatási bejárás alkalmával a helyi viszonyoknak tüzetes megfigyelése mellett fog olyan megoldási mód kinálkozni, a mely szerint a városligeti végpontnak berendezése a fentebb jelzett érdekeknek megfelelő módon leszen eszközölhető; 3. folyamodó vasúti vállalatok kötelesek lesznek az épitendő Andrássyúti villamos vasútvonalról egyrészt a nádorszigeti fürdőhöz egy kiágazást létesíteni, másrészt pedig a már kiépített, valamint a még jövőben kiépítendő közúti vasúti vonalakra nézve és viszont ezen utóbb emiitett vasutvonalakról az Andrássy-úti villamos közúti vasútvonalra az átszálló forgalmat berendezni; 4. minthogy nyilvánvaló, hogy az esetre, ha a villamos vasút az Andrássy-úton létesül, a fő- és szókváros egész területére vonatkozó egységes oranibus-vállalat létesítése hosszú időre lehetetlenné van téve, holott pedig a nagyközönség érdekének szempontjából okvetlenül szükséges gondoskodni arról, hogy a fő- és székváros távolabb eső és sínvágányos közúti közlekedéssel nem biró pontjai is könnyű szerrel megközelíthetővé tétessenek és e czólból a távolabb eső ós kevésbé frekventált utvonalakon is állandó közlekedés létesíttessék, a közgyűlés a szóban forgó vasúti concessio megadásának egyik főfeltételeül kiköti azt, miszerint folyamodó vállalatok a társaskocsi közlekedést nemcsak a beadványban megnevezett két útvonalon, hanem más, a további tárgyalások során közelebbről megállapítandó utvonalakon is létesíteni és berendezni lesznek kötelesek ; 5. mindazon további feltételek ós kikötések, a melyek műszaki és pénzügyi szempontból a vasút építésével kapcsolatosak s a fő- és székváros érdekeinek szempontjából fontossággal bírnak, a majdan megtartandó közigazgatási bejárás alkalmával és a későbbi tárgyalások során fognak megállapittatni. Ezen határozat a vonatkozó terv és tárgyalási iratokkal együtt további törvényszerű tárgyalás végett a nagym. ni. kir. kereskedelemügyi minister ur által alkotott és 1887. évi november hó 2-án kelt 45.224. számú szabályrendelet 3. §-ának rendelkezéséhez képest a nagytekintetű főv. közmunkák tanácsához küldetik át. Ráth Károly a. k., főpolgármester, elnök. Gerlóczy Károly s. k., h. polgármester. Maszanek Rezső s. k., Dr. Gonda Ignácz s.k.. Kriegner György s. k., Back Fülöp s. k., Görög István s. k., tő- és székvárosi bizottsági tagok. Kullmann Lajos s. k., főjegyző. 4