Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893
8. 1893. április 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 425 - 426 - 427 - 428
A közgyűlés a bemu'atott alapitó oklevelet a következő szövegezéssel elfogadja: »Alapitó oklevél.« »Budapest fő- ós szókváros közönsége ezennel tudomására hozza midenkinek, a kit a dolog illet vagy a jövőben illetni fog, hogy tekintettel azon halhatatlan érdemekre, melyeket néhai gróf Andrássy Gyula, Magyarország volt ministerelnöke, a trón, a haza és a főváros körül általában és különösen a magyar királyi honvédség újjászervezése, valamint az egyesült főváros megalkotása körül szerzett, a főváros törvényhatósági bizottsága által 1891. évi május hó 14-én folytatva tartott rendes közgyűléséből 505. szám alatt kelt határozatával elhatározta, hogy néhai gróf Andrássy Gyula nagy nevének és emlékének Budapest főváros részéről való méltó megörökítése czéljából az 1872. évi 16. t.-cz által Budapesten felállított »magyar kir. honvédségi Ludovika-Akadémia« nevét viselő magyar katonai intézetnél annak tisztképző tanfolyamán gróf Andrássy Gyula neve alatt budapesti illetőségű ifjak részére öt (5) egyenként évi 600 frt összesen évi 8000 forintot, illetve tőkében 5°/o-al számítva 60.000 frtot igénylő alapítványi helyet alkot, megjegyezvén, hogy a fedezetről költségvetésében fog gondoskodni. Budapest fő- és székváros közönsége ezen 5°/o kamatozás mellett magánál megtartott és befizetni soha nem kötelezett alapítványi tőke kamatainak adományozását a következő feltételekhez köti: 1. Ezen örökidőkre »gróf Andrássy Gyula emlékének tiszteletére alkotott fővárosi alapítvány« czímét viselő alapítvány az 1893/94-ik tanévtől kezdve fog életbeléptetni és pedig — tekintettel arra, hogy a tiszti tanfolyam négy évi cursusból áll — akként, hogy az öt alapítványi hely nem mind egyszerre fog életbe léptetni, hanem az 1893/94-ik első tanévben három, az 1894/5 második tanévben egy s az 1895/6-ik harmadik tanévben ismét egy alapítványi hely fog betöltetni. Miután pedig három év alatt mind az öt alapítványi hely betöltést nyert: a negyedik évben egy alapítványi hely sem kerül betöltés alá. A jövendőre nézve pedig meghatároztatik, hogy a betöltés négy évi turnusokban mindig ezen arány szerint lesz eszközlendő, vagyis minden első évben három, minden második és harmadik évben egyegy alapítványi hely jut betöltés alá, ellenben a betöltés minden negyedik évben szünetelni fog. Ezen 60.000 frtnyi alapítványi tőke után Budapest fő- és székváros központi pénztára 1893. évi október hó 1-től kezdve évenként előleges félévi részletekben még pedig mindig október és márczius hó elsején 5°/o-os kamatot fog a m. kir. állampénztárba fizetni azon czélra, hogy ezen kamatok öt budapesti illetőségű s Budapest fő- és székváros által kijelölt magyar ifjúnak a »magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia« nevét viselő magyar katonai intézetnél annak tisztképző tanfolyamán való ellátására és kiképzésére fordíttassanak. Mindaddig azonban, a mig a fentebbi 1. pont szerint mind az öt alapítványi hely betöltés alá nem kerül, az alapítványi tőke kamatainak csak a már tényleg életbeléptetett ós betöltött alapítványi helyek után 600 írtjával számított része lesz befizetendő. 3. Budapest fő- ós székváros közönsége az ezen alapítványnál fogva öt megillető kijelölési jogot nyílt pályázat kiírása ntján s a pályázók közül a fő- és székvárosi tanács előterjesztése alapján törvényhatósági közgyűlése által fogja gyakorolni. 4. Azon esetre, ha a fent körülirt alapítványi tőkének kamatai bármikor és bármi okból nem az 1872. évi XVf. t.-cz. 2. §-ában körülirt czélra fordíttatnának, valamint akkor is, ha a magyar királyi honvédségi »Ludovika-Akadémia« nevét viselő magyar katonai intézet fővezetése az alkotmányos magyar királyi kormánytól elvonatnók: a fő- és székvárosnak ezen alapítványa s az ezen töke kamatainak fizetése iránt elvállalt kötelezettsége azonnal végkép megszűnik. I
