Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

8. 1893. április 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 369 - 370 - 371 - 372

Q !369. Főpolgármester ur a mai napra összehívott rendes közgyűlést délután 4 órakor megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére saját elnöklete mellett: Szászy László, Scheich Károly, Eckermann Ede, Mészner József, Osztoits Miklós, Kriegner György, Hűvös József, Hazay Lajos, Back Fülöp, dr. Kiss József, Winter Lajos, Komlóssy László biz. tag urakat, a tanács részéről pedig Kún Gyula tanácsnok urat kéri föl. !370. Főpolgármester úr bejelenti, miszerint a nagyméltóságú ő Felsége személye kör,üli minister urnák folyó hó 23-án 644. sz. a. a nagyméltóságú belügyminister úrhoz intézett átirata szerint ő Felsége a királyné legkegyelmesebben meghagyni méltóztatott, hogy Budapest fő- és székváros törvényhatósági bizottságának Mária Valéria főherczegnő ő Fenségének szerencsés lebetegedése alkalmából bemutatott hódolatáért legkegyelmesebb köszönete nyilvánittassék. Hódolatteljes tisztelettel tudomásul vétetik. !371. Főpolgármester ur a kővetkező előterjesztést intézi a közgyűléshez : ^Tisztelt közgyűlés! E hó 10-én egy megdöbbentő, történetünkben páratlan esemény történt, mely a leghangosabb felháborodást ós indignatiót keltette minden körben. Azon alávaló bűntettet értem, mely e napon Vaszary Kolos főmagasságú bibornok, Magyarország herczegprimása s a fő- és székváros római katholikus közönségének főlelkipásztora ellen lett elkövetve és a mely ő Eminentiájának köztisztelet által övezett személyét és életét komolyan veszélyeztette. Hála az isteni gondviselésnek, a gonosz merénylet nem sikerült és országszerte általános az öröm, hogy a Mindenható kegyelme minden bajtól megóvta a ritka lelki nemességű, bölcs és hazafias főpapot. Meg vagyok győződve, hogy a fő- és székváros egész közönségének érzelmeit tolmácsolom és a t. közgyűlés egyetértő érzelmeivel. találkozom, midőn arra hivom föl, hogy a mai közgyűlésen egyrészt az elkövetett gonosz tett fölött érzett legmélyebb megbotránkozásának, másrészt pedig legbensőbb örömének kifejezést adni méltóztassék, hogy az isteni gondviselés ő Eminentiájáról a veszélyt elhárította. Úgyszintén a t. közgyűlés egyhangú helyeslésével vélek találkozni, midőn indítványozom, hogy a jelzett érzelmeket felirat útján ő Eminentiájának, a főmagasságú bibornok-herczegprimás urnák magas tudomására juttatni méltóztassék. A közgyűlés főpolgármester ur indítványát egyhangúlag elfogadván, elhatározza, hogy a herczegprimás ő Eminentiájához a merénylet alkalmából üdvözlő feliratot intéz. !372. Főpolgármester ur a következő előterjesztést intézi a közgyűléshez: »Tisztelt közgyűlés! A hazafiúi fájdalom legőszintébb érzetével egy felette szomorú kötelességet teljesítek, midőn a fő- és székváros egy köztiszteletben és szeretetben állott kitűnő és érdemekben gazdag polgárának, a főéB székváros törvényhatóságának egy lelkes, buzgó, derék tagjának Heinrich Ödön h. ügyvéd, Buda sz. kir. főváros nyűg. tanácsnokának folyó évi április hó 10-én bekövetkezett halálát a t. közgyűlésnek bejelentem. Heinrich Ödön a kőz- és törvényhatósági, valamint társadalmi és egyleti életünknek egy kiváló alakja volt és a részvét, melyet a kitűnő férfiú halála előidézett, általános. A boldogult mint a törvényhatósági bizottságnak tagja, a fő- és székváros közügyeit évek során át egész odaadással szolgálta s azok előmozditása körül a legnagyobb lelkiismeretességgel párosult tevékenységgel működvén, ez által polgártársainak tiszteletét és szeretetét vivta ki.