Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

7.1 1893. április 5. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 340 - 341 - 342

i Minthogy meg lett engedve az, hogy a soroksán-utczai szűrt" vizű kőzkútvezetékkel — a melyből azelőtt csakis a közkút nyert ellátást — Zwack és társa oda áthelyezett likőrgyára is összeköttessék és ily körülmények között méltányos, miszerint az is megengedtessék, hogy a Fuehs-féle laktanya az ott elhelyezett katonaság és a dr. Wagner Jenő-féle vegyészeti gyár az ott foglalkozó számos munkásra való tekintettel ezen kútvezeték igénybevétele mellett szintén szűrt vizzel elláttassák, — ennélfogva a közgyűlés az illetékes szakbizottmányok ós tanács javaslatához képest megengedi azt, hogy az emiitett laktanya ós vegyészeti gyár szűrt vizzel való ellátása czéljából a ferenczvárosi védgát menten a közcsővezeték a soroksári-utczai közkút vezetékéből elágazólag a fővárosi közmunkák tanácsa által is elfogadott terv szerint lerakassák s elhatározza, hogy az e czélra szükséges 480 frt, szóval négyszáznyolczvan forint, költsógösszeg mint vizmű új beruházási költség a községi alap 1893. évi előirányzatában CIV. fejezet alatt a 25 milliós kölcsönből »Vizvezetólu csőhálózat kiterjesztésére« felvett 70.000 frt átalányösszegből ez idő szerint még rendelkezésre álló 63.310 írtból fedeztessék. Ezen határozat a tárgyalási iratok kíséretében jóváhagyás végett a nagym. m. kir. belügyminister úrhoz fölterjesztetik. !340./ Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 11.994/1893—

I. szánuL^előterjesztése,- a társaskocsi-közlekedésre vonatkozó szabályrendelet 52. §-ának módosítása iránt. Minthogy a társaskocsi-közlekedésnek egyik legnagyobb előnyét az képezi, hogy a kocsik bárhol megállhatnak, minthogy továbbá az állópontok megállapítása a közlekedés pontossága érdekében nem szükséges, a mit az is bizonyít, hogy a társaskocsi-közlekedéssel bíró külföldi nagyobb városokban állandó megálló pontok rendszeresítve sehol sincsenek, a közgyűlés a közrendészeti bizottmánynak a tanács által is pártolt előterjesztését mellőzi és kijelenti, hogy az állandó megállópontok létesítését a társaskocsik útvonalain sem indokoltnak, sem pedig szükségesnek nem tartja. Miről a nagyméltóságú m. kir. belügyminister úr feliratban értesítendő. !341. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 8.656/1893—

I. számú előt»rje§?xóse, a szállodások, vendéglősök és korcsmárosok üzleti zárórájának kiterjesztése tárgyában. A közgyűlés a közrendószeti bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslatának mellőzésével a budapesti szállodások, vendéglősök ós korcsmárosok ipartársulatának kérvényében felsorolt indokok alapján elhatározza, hogy a fő- és székváros területén levő vendéglőkben, korcsmákban és sörházakban az üzleti záróra általában megszüntettessék. Ezen határozata 734/884. kgy. sz. szabályrendelet 11. §-ának megváltoztatását foglalván magában, a törvényszerű 30 napon át közhírré teendő s annak eltelte után a netán beérkezendő felszólamlásokkal együtt megerősítés végett a nagym. kereskedelemügyi tn kir. minister úrhoz fölterjesztendő. Miről a tanács további intézkedés végett tárgyiraton értesítendő. !342. Tárgy altatott a bizottmány* és tanács 3.125/1893—

VI. számú előterjesztése, a III. kerületben létesített keztyűvarró-telep számára 20.000 frt költséggel új épület építése iránt. A közgyűlés a tanácsnak a nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi minister úr által a fő- és székváros III. kerületében létesített keztyűvarró-ipartelep elhelyezésére vonatkozólag előterjesztett javaslatát elfogadja s ehhez képest elhatározza, hogy a III. ker. kulcsárutcza 1. sz. a. fekvő és a főváros tulajdonát képező telken a bemutatott építési tervek szerint 20.000 frt, szóval húszezer foriutny

1 költséggel egy új épület emeltessék, a mely használat végett — fűtássel és világítással együtt — a keztyűvarró ipartelep elhelyezése czéljabol a nagym. m. kir. kereskedelemügyi minister úrnak 5, szóval Öt évi időtartamra díjtalanul fog átengedtetni