Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

24. 1892. december 7. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1251 - 1252

déktalanul oly vízművet létesít, mely a végleges vizmű kiépítésekor ennek keretébe beilleszthető lészen, illetőleg annak első részletét képezendi. Ehhez képest a káposztás-megyeri határban a megejtett próbák czéljára létesített két kúthoz alkalmas helyen másik két kút építendő és az ezekből nyerendő viz bevezetésére a végleges vizmű czéljának megfelelő 1200 mm. átmérőjű nyomócső fektetendő. A vizmű szivattyútelep^ lehetőleg a végleges vizmű szivattyútelepének helyén létesíttessék, hogy ekkópen az alapozás és gópáthelyezés költségei megkíméltessenek s csak abban az esetben, ha ennek keresztülvitele akadályokba ütköznék, lészen a szivattyútelep a kihasználandó kutak közelében ideiglenes helyen berendezendő. A vizmű létesítésére szükséges költségek fejében az előirányzatnak megfelelően az esetre, ha a szivattyútelep véglegesen építtetik ki, 1,544.000 frtot, ellenben ha ideiglenes szivattyútelep létesíttetnék, 1,362.705 forintot a tanács és a pénzügyi és gazdasági bizottmány egyértelmű javaslata alapján a közgyűlés ezennel megszavaz s e költségek fedezetéül a 25 millió forintos kölcsönt jelöli ki. Átiratban felkéri a közgyűlés gróf Károlyi Sándor ur ő nagymóltóságát, mint a káposztás-megyeri végleges vizmű czéljára szükséges terület nagyobb részének tulajdonosát, hogy addig is, míg a végleges vizmű czéljára szükséges terület megszerzésének kérdése rendeztetni fog, a most létesítendő vizmű czéljára szükséges területet a fő- és székváros közönségének ideiglenes használatra átengedni szíveskedjék. Minthogy pedig ezen vizmű - építési munkálatainak befejezése a jövő óv nyarán bekövetkező nagyobb fogyasztásig, söt a jövő év ősze előtt még akkor sem remélhető, ha a munkálatok gyors végrehajtását rendkívüli események zavarni nem fogják, már pedig a jövő nyáron a rendelkezésre álló mennyiségen felül a most már szűrt vizzel ellátott terület igényeinek fedezésére is naponkint mintegy 8000 — 10.000 köbméter viz szükségeltetik; ennélfogva már az 1893. év nyarán várható vízhiány megelőzése czéljából a középitési bizottmány és a fővárosi közmunkák tanácsa, valamint a tanács egyértelmű javaslatának megfelelően elhatározza a közgyűlés, hogy a következő kisegítő vízvezetéki telepek a legrövidebb idő alatt, de mindenesetre a nyári idő bekövetkezése előtt létesíttessenek : 1. az üllői-úti népliget melletti vizmű, mely az ott folytatott talajfurások eredménye szerint mintegy 2000—3000 köbméter viz szállítására berendezhető s a népliget, tisztviselőtelep és környéke czéljára szükséges viz termelése végett állandóan fentartandó; 2. a balparton a Margit-híd felett egy ideiglenes vizmű naponkint 3000—4000 köbméter szállítási képességgel, egy kúttal 50 lóerejű gázgépre berendezett szivattyúteleppel és a csőhálózathoz csatlakozó nyomócső-vezetékkel; és 3. a jobbparton a Margithid felett, az I. számú szivattyúteleptől 5—700 méter távolságra ideiglenes szivattyútelep 10-12.000 köbméter szállítási képességgel egy kúttal, három 50 lóerejű gázgépre berendezett szivattyúteleppel és a Margithidön lefektetett csövekhez csatlakozó nyomócsővezetékkel. Ez utóbbi telep létesítése által nemcsak a balparti városrészek szükséglete leend részben biztosítva, hanem az I. számú szivattyútelep által ez időszerint a balparti városrészekbe szállított mintegy 6000 köbméter vízmennyiség és a jobbparti szükséglet teljesebb kielégítésére fog fenmaradni. E három pontban felsorolt kisegítő telepekre szükséges költségeket és pedig: a népligeti vízműre 37.000 frtot, a balparti ideiglenes vízműre 41.080 » a jobbparti » » " 103.

000 » összesen . 181.080 frtot a közgyűlés ugyancsak a 25 millió frtos kölcsön terhére szavazza meg.