Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

20. 1892. október 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1037

i illetőleg a kerítés helyeztessék oda, a hová tartozik, hogy az a vész a közforgalomnak és a közegészségnek szentelve adassék át. Mindezeknél fogva a polgármester úrhoz a következő interpellátiót intézi: Van-e tudomása róla, hogy ez az utczarész és ez az állapot, a mint előadta, létezik? Van-e tudomása róla, hogy a lóvasuttársaság köteles ezen utczarészt iugyen átengedni? H;t van tudomása, hét esztendőn belül az illető szakosztálynál miért nem történt intézkedés? Szándékozik-e a legközelebbi közgyűlésnek előterjesztést tenni arra nézve, hogy az út megnyittassák, igen-e vagy nem ? Polgármester ur ez interpellatióra is a legközelebbi közgyűlésen fog válaszolni. Miről polgármester ur jegyzőkönyvi kivonat utján értesítendő. !1037. Pártos Gyula bizottsági tag ur következő interpellátiót terjeszti elő: Hála az isteni gondviselésnek, de hozzáteheti, hála a t. tanács és központi járványbizottság erélyes intézkedéseinek, melyeket az utóbbi időben kifejtett, mióta a kolera-járvány az ország határainak nem elég erélyes megóvása folytán szép fővárosunkba behurczoltatott; hála mindezeknek, a járvány nem terjedt oly félelmetes módon, mint az első fellépésekor tán magunk is hittük, mely halálos félelem magyarázhatja csak — ha nem is indokolja — a napi sajtó általános felzúdulását a vész betörésekor. A járványt sikerült eddig bizonyos határok közé szorítani s remény leni akarjuk, hogy sikerülni fog azt mielőbb végkép megszüntetni. Köztudomású, hogy a járvány fellépése óta áldozatait a legszegényebb nép rétegeiből szedi. Tudjuk, hogy most naponta átlag 20—25 szegény ember a kolerában megbetegszik s kisebb fele meghal. Azt mondják a t. orvos urak, ezen szegény emberekben van a legkisebb ellentállási képesség, ezek legjobban inklinálnak a járványos betegségre s miért van ezeknek a legkisebb ellentállási képességük ? Mert 1. rosszul táplálkoznak, mert 2. tisztátlanok, mert 3. egészségtelenül laknak. Hogy a szegény munkásnép jobban táplálkozzék, ez összefügg a jobb keresettel, mi csak a közviszonyok általános javulásával érhető el. Hogy több érzéke legyen a tisztaság iránt, ezt csak a népnevelés általános elterjedésétől várhatjuk. De hogy egészségesebben lakjék — hogy egyáltalában lehetetlenné tétessék a szegény emberekre az egészségtelen lakás — az t. közgyűlés, már közvetlenül a fő- és székváros hatósági köréhez tartozik s azért e kérdéssel kissé bővebben foglalkozik. Mióta szerencséje van a VIII. kerületi járványbizottság tagjának lenni, újra szomorúan győződött meg a szegény munkásnép megdöbbentő lakásviszonyairól; arról győződött meg. hogy ezen szegény nép általában összezsúfolva, rossz, egészségtelen, nedves pinczelakásokban lakik, oly lakásokban, melyek valóságos tenyészhelyei a különféle járványos betegségeknek.. Midőn a kerületi járvány bizottság figyelmét felhívta ezen pinczelakásokra és arra, hogy első sorban ezen túlzsúfolt pinczelakásokat kellene kiüríteni, az mondatott, nem lehet 30—40 ezer embert hajléktalanná tenni, tehát beismertetik, hogy még mindig 30—40 ezer ember pinczelakásokban lakik. Ő is helátja, hogy nem lehet egy tollvonással az összes pincze-jakásokat beszüntetni, de nem is erről van szó, hanem arról, hogy a Nagyobb visszásságokon mielőbb segítsünk és arról, hogy ne csak