Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

19. 1892. október 19. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1008

u vonalrészen a földfeletti vezetéket egyszerű felhívásra kártalanítási igény nélkül eltávolítani és a mondott vonalon földalatti vezetéket létesíteni, következőképen tehát engedélyesek a váczi-út torkolatától a hajtsár-útig terjedő Lehel-utczai vonalon a földfeletti áramvezetéket az üzembe helyezéstől számított 10 éven át háborithatlanul használ­hatják. Ezen határozat az 1870. évi X. t.-cz. és az 1887. évi november hó 2-án 45.224. sz. a. kelt kormányrendelet 3. §-ának rendelkezé­séhez képest további törvényszerű tárgyalás és illetőleg hozzájárulás végett a nagytekintetű főv. közmunkák tanácsához küldetik át. !1008. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 16.238/1892— II. számú előterjesztése, »Grrunwald és társa czég« III. ker. hizlalda tele­pével összefüggő keskenyvágányú iparvasutnak meghosszabbítása ügyében. A közgyűlés Grunwald és társa czóg azon kérelmének, hogy a III. ker. óbudai szeszgyár telepéhez az 1890. évi 954. sz. kgy. hatá­rozattal megadott engedély alapján ideiglenes jellegben épített keskeny vágányú iparvasutat a szt.-endrei-út és a megyfa-utcza mentén a Duna­partig, illetőleg a budai körvasutból kiágazó iparvágányig meghosz­szabbithassa, helyt ad és a szóban forgó vasútnak az ezúttal jóvá­hagyott terv szerint ideiglenes jellegben való építésére, illetve meg­hosszabbítására vonatkozólag az engedélyt kiadja s a vasútépítés czéljára szükséges közterületeket átengedi a középitési, továbbá a pénzügyi gaz­dasági bizottmányoknak a tanács által is pártolólag előterjesztett követ­kező kikötései értelmében: 1. Köteles folyamodó czég a szt.-endrei-út vonalába eső vasutrész vágányai közt lévő területet, továbbá a vágányoktól jobbra-balra eső területszalagokat 0*50 m. szélességben, ugy nemkülönben a megyfa­utczai keresztezésnél a kocsi-átjárót és végül a járdaterületet ott, a hol azt a vágányok keresztezik, általában a terven kékszinnel meg­jelölt területeket a mérnöki hivatal kitűzése alapján és közelebbi utasításaihoz képest saját költségén trachyt-koczkakövekkel kikövezni; 2. a szegélykő mellett kikövezett folyókában lefolyó esővizek a pálya kiépítése által lefolyásukban nem akadályozhatok meg, miért is e czélból a folyóka irányában egy megfelelő áteresz készítendő. 3. A vágányok a szt.-endrei-úton az útvonalában helyezendők el. 4. A kövezeteknek és azon utczáknak egészben való tisztán és jókarban tartásáról, a mely utczákon a vasút vezet, folyamodó czég tartozik gondoskodni; 5. az esetre, hogyha bármi közérdekű szempontból a létesített iparvágánynak átalakítása, vagy áthelyezése- avagy végleges eltávolí­tása válnék szükségessé, folyamodó czóg a fő- és székváros hatósága e részbeni felhívásának és rendelkezésének kártérítésre való igény nél­kül haladók uélkül eleget tenni köteles; 6. a mennyiben a megyfa-utcza rendezése elhatároztatnék és ez alkalomból a vágányoknak átalakitása, átfektetése, leeresztése, avagy felemelése válnék szükségessé, az utcza rendezése következtében szük­ségessé válandó összes munkákat folyamodó czég köteles a mérnöki hivatal utasításai szerint szintén megtérítésre való igény nélkül foga­natosítani ; 7. a trágya szállítására zárt kocsik alkalmazandók és a haszná­landó kocsik (lowrik) dörzsfékkel látandók el, azonkívül pedig oly módon szerkesztendők, hogy azokból a trágya, vagy egyéb anyagok ki ne essenek; 8. az utakon az anyagszállitó kocsik meg nem állhatnak, vala­mint a vasutvonalán rakodások nem eszközölhetők, 9. az anyagszállitó kocsik kézi, vagy lóerővel vontathatók, több mint két kocsinak összekapcsolása meg nem engedtetik; 10. köteles folyamodó czég az iparvasut által elfoglalandó köz­területek használatáért minden évben átalányképen 100 frtot, szóval egyszáz forintot a fő- és szókvárosi központi pénztárba fizetni mind­addig, mig az iparvasut tényteg fennáll.

Next

/
Thumbnails
Contents