Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

3. 1892. január 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 87 - 88

? A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány és a tanács javaslatai alapján a IX. kerületben a külső soroksári-út mentén fekvő 9580 8580 t-n/8 és 1-12/8 hr. sz. összesen 800 Q-öl kiterjedésű telkeknek a »Plán és 10 11 Fried« czég részére, és pedig Plán Károly részére 23 V" részben, Fried Jakab részére 53"/»» részben és Fried Fülöp részére 23'A* részben keményítőgyár czéljára teendő eladását elhatározza a következő teltételek mellett: 1. a vételár négyszögölenkénti 15 frt, azaz tizenöt forint. A vételár egyharmad része vevők által az adásvevósi szerződésnek általuk leendő aláírásával egyidejűleg fizetendő le; a hátralékos 8000 forint ellenben vevők által 67° kamat mellett 1000 t'rtos évi részletekben törleszthető ; 2. a gyár az adásvevési szerződésnek vevők részéről törtónt aláírása napjától számítandó három év alatt felépítendő és üzembe helyezendő. A mennyiben vevők a feltételnek eleget nem tesznek, a telkek a netán rajtuk levő épületekkel és berendezésekkel együtt minden kártérítés nélkül a főváros tulajdoni birtokába visszaszállnak s vevők csakis a már befizetett vételár-részletnek kamat nélküli visszatérítésére tarthatnak igényt. 3. A telkek a szerződés megkötésétől számítandó 25 éven belül csakis gyári czélokra használhatók, ellenkező esetben kötelesek azok mindenkori tulajdonosai a megállapított vételáron fölül négyszögölenkin t még 8 frt; azaz nyolcz forintot a főváros pénztárába befizetni. 4. A telkeknek vevők nevére leendő tulajdonjogi átíratására az engedély csak a vételár és kamatainak teljes lefizetése 8 a 2-ik pontban foglalt feltétel teljesítése után fog megadatni, a 3-ik pontban foglalt tulajdonjogi korlátozás azonban telekkönyvileg biztosítandó lesz. Folyamodó czég azon kérelmével, hogy a vételár első részletébe az általa e hó 18-án letett 1200 frt óvadék időközi kamatai is beszámíttassanak, elutasittatik. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, az a nagym. m. kir. belügymiuister úrhoz felterjesztetni rendeltetik. !87. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 24.016/1891. eln. számú előterjesztése: néhai Virágh Gyula volt II. ker. jegyző özvegyének ellátása tárgyában. A közgyűlés a jogügyi bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslatához hozzájárulván, özv. Virágh Gryuláné szül. Király Mária ellátását a nyugdíjszabály 18. §-a alapján elhatározza, részére néhai férjének, Virágh Gyula volt I-ső osztályú jegyzőnek 22 évet meghaladó szolgálati ideje után a nyugdíjszabály 22-ik §-ának b) pontja alapján özvegyi nyugdíjképen évi 500 frtot, azaz ötszáz forintot, ezen felül — tekintettel az özvegynek azon nyomasztó anyagi helyzetére, melybe férje hosszas betegeskedése és halála folytan jutott, tekintettel továbbá az özvegynek orvosilag konstatált állandó betegségére, mely őt munkaképtelenné teszi, tekintettel végül a néhai férj által a 23 évi szolgálat alatt szerzett kiváló érdemekre — évi 100 frt, azaz egyszáz forint kegydíjat szavaz meg. E határozatnak a kegydíjra vonatkozó része felsőbb jóváhagyást igényelvén, az a nagym. magy. kir. belügyminister úrhoz felterjesztendő. Miről a tanács további intézkedés végett jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !88. Tárgyaltatott dr. Sipőcz László árvaszéki elnök és a tanács 1937/1892. eln. számú előterjesztése: Visnya József árvaszéki jegyzőnek szavazati joggal leendő felruházása iránt. A közgyűlés a dr. Sipőcz László árvaszéki elnök ur által tett előterjesztésben felhozott és a tanács által is támogatott indokokra való tekintettel Visnya József árvaszéki U. osztályú jegyzőt, mint a*