Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

9.2 1892. április 21 rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 444

portra oszlanak, az egyikhez a 30 rendes és 15 póttagból, a másikhoz pedig a 20 rendes és 10 póttagból állók tartozván. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a vonatkozó összes tárgyalási iratokkal együtt a nagyin, m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztetni rendeltetik. !444. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 15020/890. VII. számú előterjesztése: a közoktatásügyi bizottságba küldendő tanártestületi képviselő választási szabályzat módositása tárgyában. Tekintettel arra, hogy a főv. közoktatásügyi bizottmány szervező séről szóló ée az e bizottmányba kiküldhető tantestületi képviselők választása iránt is rendelkező 677/876. sz. kgy. határozat arra nézve, vájjon a főv. közs. reál-, polgári- és elemi iskolai tantestületek által a közoktatásügyi bizottmányba küldendő egy-egy képviselő választása általános vagy viszonylagos szótöbbségééi történjék-e, mi intézkedést sem tartalmaz, minélfogva az emiitett szabályzat felmerült kétely esetén azon magyarázatot nyerte, hogy a tantestületi képviselők választásánál az eredményt a szavazatok relatív többsége dönti el, a mi azonban, miként egy a polg. iskolai tantestület képviselőjének 1889-iki választása alkalmával előfordult concret eset is mutatja, arra vezethet, hogy a szavazatok jelentékenyebb szótágazása esetén nem a tantestület valődi többségének akarata jut kifejezésre; tekintettel továbbá arra, hogy a 677/876. kgy. sz. szabályzat ama rendelkezése, hogy a tantestületi képviselők megválasztásánál csakis a véglegesített reál- és polgári iskolai tanárok és tanítók vehetnek részt, a változott viszonyoknál fogva ma már nem indokolt, mert még a korábban érvényben volt szabályok szerint az emiitett tanárok és tanítók véglegesítése megválasztásuktól számított egy év múlva történt, az újabb szervezeti szabályzat értelmében véglegesítésük a megválasztás után csak három év elteltével következik be s igy a szabályzat imént jelzett intézkedésének további fentartása esetén az újonnan megválasztott reál- és polgári iskolai tanárok és tanítók csak 3 év után jutnának abba a helyzetbe, hogy a tantestületi képviselő választásánál szavazati jogot gyakorolhassanak, a mi annál kevésbbé lenne méltányos, mivel a jelzett tanári és tanítói állásokra úgyszólván kivétel nélkül oly egyének szoktak megválasztatni, a kik megelőzőleg néhány éven át óradíjas minőségben a főváros iskoláiban már tényleg működtek, s a kiknél tehát a véglegesítés megtagadása vagy egyátalán nem, vagy csak igen ritka kivételkóp fordulhat elő. Végűi tekintve, hogy kételyek merültek fel arra nézve, vájjon a polgári iskolákhoz ideiglenesen beosztott elemi iskolai tanítók szavazati jogukat melyik tantestület kebelében gyakorolhatják ? s hogy a főv. közs. iskoláknál működő hitoktatók a tantestületi képviselők választásánál szavazati joggal birnak-e? valamint tekintve azt is, hogy a főv. közs. elemi iskolákhoz a múlt évben szervezett segédtanítói állásokon működő tanerők választói jogáról a 677/76. kgy. sz. szabályzat a dolog természeténél fogva nem intézkedik s ekként a segédtanítók viszonyának e részben való rendezése szintén kívánatos: mindezeknél fogva a jogügyi és közoktatásügyi bizottmányok, valamint a tanács előterjesztése alapján a 677/76. kgy. sz. határozatban foglalt rendelkezések kiegészítéséül és részbeni módosításául kimondja a közgyűlés: 1. hogy ugy a reáliskolai, minta polgári és elemi iskolai tantestületek tagjai, a közoktatásügyi bizottmányba küldendő egy-egy képviselőjüket saját kebelökből absolut szótöbbséggel választják; 2. hogy a rendszeresített állásokra törvényesen megválasztott reálés polgári iskolai tanárok és tanítók ép úgy, mint az elemi iskolai tanítók, véglegesítésükre való tekintet nélkül, egyenlően szavazati joggal birnak. 3. hogy az elemi iskolai tantestület képviselőjének választásánál szavazati jogot az összes segédtanítók is gyakorolhatnak, ugyancsak véglegesítésükre való tekintet nélkül, ezek azonban tantes-