Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1892

7. 1892. március 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 332

9 á pénzintézeteknél is behozva van, kétszeres Fedezőt csupán a főváros belterületén levő ingatlanokra nézve legyen elegendő, a kültelken pedig a háromszoros fedezet fentartassék, hozzájárulván, következőket határozza: A kölcsönzési szabályzat a változott gazdasági és pénzviszonyoknak megfelelően és oly arányban módosítandó lóvén, hogy a gyámpénztári kölcsönök feltételei a pénzintézetek legtöbbjének, kölcsönzési feltételeivel lehetőleg egyiránt kedvezőekké tótessenek, mivel ennek a törlesztési időt és a követelt fedezet mértékét illetőleg az 1877. évi XX. t.-czikk állja útját, legelső sorban a belügyminister ur ő nagyméltóságához indokolt felirat intézendő, a melyben ő a törvényhozástól az 1877. évi XX. t.-czikk 288. és 289. §-ai olyképi módosításának kieszközlésére kérendő fel, hogy gyámpénztári kölcsön a főváros belterületén lévő ingatlanokra a becsérték felóig adható, a kölcsöntörlesztés határideje pedig ugyancsak a fővárosban, ámde e tekintetben a főváros egész területén 50 évre legyen kiterjeszthető. Addig is, mig a törlesztési határidő meghosszabbítását törvény fogja engedélyezni, kölcsönzési szabályzatunkban a jelenlegi 30 éves törlesztési határidő ez idő szerint érvényes törvényben foglalt engedély alapján 32 évre hosszabbittatik meg. Ugyanezen, a fővárosi központi pénztárban elhelyezett árvapénzek és pénzértékek kezeléséről szóló szabályrendeletben, továbbá a törlesztés módját illetőleg jelenleg érvényes intézkedés oda módosittatik, hogy a törlesztés ne úgy, mint eddig, egyenlőtlen részletekben a kölcsöntőke 1, 2, 3, 4 és 5%-a szerint, hanem előleges kamatfizetés mellett 64 egyenlő, a tőkét és kamatot magában foglaló utólagos félévi részletekben történjék. A szabályzat azon intézkedése, mely a kölcsön legmagasabb öszszegét 100.000 írtban állapítja meg, elejtetik. A kölcsönvevők felmentetnek azon kötelezettség alól, melynél fogva a jelzálogot tűzkár ellen legalább öt évre előre biztosítani tartoznak, hanem ezen intézkedés oda módosittatik, hogy a kölcsönvevő ingatlanát évről-évre is biztosithatja. Már fennálló gyámpénztáii kölcsönnek az új törlesztési terv szerinti törlesztési kölcsönné való átalakítása megengedtetik oly feltétel alatt, hogy az új kölcsönkötvénynek a régi telekkönyvi rangsorozata biztosíttassák, az árvaszék azonban feljogosítva marad, hogy a pénztár érdekei szempontjából a conversiót meg is tagadhatja, illetve a jelzálognak az adós költségére eszközlendő újabb vizsgalat eredményétől teheti függővé. Föltéve, hogy a gyámi pénzfölöslegek a 300.000 frtnyi összeget ezután is meghaladnák, a 300.000 frton fölüli összegek az árvapénzek elhelyezésére alkalmas megfelelő módon gyümölcsöző fővárosi (ez idő szerint 25 milliós) kólcsönkötvónyekbe, avagy állampapírokba lesznek helyezendők, de egyszersmind tekintettel arra, hogy az árvák készpénzben lesznek kielégitendők, kimondatik, hogy az e végből szükségessé válandó értékpapír eladásoknál a beszerzési árhoz képest előállandó tőkeveszteség a gyámtartalék-alapból lesz fedezendő, mivel szemben az előállandó tőkenyereség ezen alap jövedelmét kópezendi. A 300.000 írtból 50.000 frt mint készpénz a szabályrendelet értelmében a fővárosi központi pénztárban tartandó, 250.000 frt pedig hitelintézetekben helyezendő el a végből, hogyha nagyobb vagyonrészek is kerülnek kifizetésre, a kifizetés tekintetében semmiféle akadály fenn ne forogjon. Jelen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, az összes tárgyiratok kíséretében a belügyminister úrhoz felterjesztendő. !332. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 10.968/1892.—

VI. számú előterjesztése, a Károly-kaszárnyának városház czéljaira leendő megszerzése ügyében érkezett m. kir. belügyminiszteri leiratra. A Károly-kaszárnyának központi városház létesítésére leendő megszerzése tárgyában az előterjesztésben részletesen kifejtett indokok s