Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891
6.1 1891. március 4. rendes közgyűlés jegyzőköny ve - 225
a részvénytőke számításba vételével kifizetésre kimutatott osztalék jelöltetik ki, ugy hogy e szerint a főváros tarifaleszállitási, illetve revideálási joga az esetre áll be, ha az osztalék öt egymásután következő éven át átlag a befizetett részvénytőke 87 0-át meghaladja. 7. Uj vonalak gyanánt köteles a vállalat: a) a stáczió-utczától az új népligetig; b) a Podmaniczky-utczai vonalból kiágazólag, a parlament mellett el a Margithídig, esetleg Újpestig; c) a fővámház előtti, illetve az összekötő vasúti és a lánczhidak között épitendő valamelyik hidon át s a mennyiben addig egyik hid sem épülne fel, a budai Sáros-fürdőtől a fogaskerekű vasútig terjedő vonalakat az egységes szerződésben foglalt feltételek és kikötések mellett, az ezen szerződés keltétől számított öt év alatt, ha a kiépítésre három éven belül felszólittatik, kiépíteni. Föltéve pedig, hogy a vállalat a felszólításnak eleget nem tenne, mindegyik vonal után külön-külön 20.000 frt kötbért tartozik fizetni. E vonalak tekintetében a főváros szabad rendelkezési jogát feltétlenül fentartja. 8. A viteldíjak tárgyában a vállalat által 1891. évi január hó 26-án kelt 442/B. számú beadványa 2. számú mellékleteként bemutatott s táblázatilag is feltüntetett díjszabás elfogadtatik, egyúttal elrendeltetik, hogy a díjszabásban a menetek közé az »EgyetemtérKőbányai-út, vagy vissza«, oly módon, hogy az Egyetemtértől a kerepesi-úti átszálló helyig a viteldíj felnőttek részére 8 kr. és gyermekek részére 5 krnál magasabb ne legyen, felvétessék és hogy Kőbányáról az új temetőbe vagy vissza szintén külön viteldíj állapíttassák meg. 9. Azon intézkedések, melyek ez idő szerint a nagykörúti szerződés 24. § ában a budapesti közúti vaspálya-társasággal a közvetlen átkelési forgalom berendezésére vonatkozó feltételes kötelezettséget állapítják meg, az egységes szerződésbe ugy lesznek felveendők, hogy a vállalatnak e kötelezettsége, esetleg keletkező társaságok, illetve más új vasúti vállalatokkal szemben is kiterjesztessék. 10. A vaspályák által elfoglalandó városi közterületek tulajdonjogának elismerése fejében vonalonként és évenként fizetendő magyar királyi aranyak értéke darabonként 20 frankban állapittatik meg. 11. A vállalat által a főváros részére külön üzleti számla a jövőben nem állítandó össze, különben pedig a felügyelet és ellenőrizós tekintetében a nagykörúti szerződés 29-ik szakaszában foglalt intézkedések, a pénztár megvizsgálására vonatkozó rendelkezések és a beváltási jog tárgyában a 6-ik §-ra történő hivatkozás kihagyásával ugy, a mint vannak, az egységes szerződősbe egész terjedelmükben felveendők. Végre: 12. Az elsőbbségi kötvények kibocsátására nézve adott jogot illetőleg kimondatik, hogy a vállalat a kereskedelmi m. kir. minister ur által engedélyezendő, illetve megállapítandó építési alaptőkét •/• része erejéig fedezheti elsőbbségi kötvényekkel. A kötendő egységes szerződés többi pontozataira nézve a pénzügyi s gazdasági bizottmány és a tanács egybehangzó javaslatait a közgyűlés változatlanul elfogadja. Az ezen feltételek és kikötésekkel a fővárosi közmunkák tanácsának előleges hozzájárulása s a m. kir. belügyminister ur jóváhagyása után megszerkesztett szerződés a szövegezés tekintetében leendő megállapítás végett annak idején a közgyűlésnek előterjesztendő. Jelen határozat következtében az 1888. évi 662. számú közgyűlési határozattal a nagykörúti vonalra vonatkozó pályázati feltételek megállapítása tárgyában elrendelt intézkedések folytatása fölöslegessé válik. !225. Tárgyaltatott a közgyülésileg kiküldött bizottmány és a tanács 3.920/1891. eln. számú előterjesztése, az esztergomi érseki mint pnmási székhelynek Budapestre leendő áttétele iránt teendő intézkedések tárgyában.