Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891

4. 1891. február 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 142 - 143 - 144

8 mával a főváros nevében tett Ígéretekre nézve bármi észrevételt tett volna; . ,, tekintettel arra, hogy a magyar kir. államvasutak igazgatósága ennek alapján a magára vállalt kötelezettségeknek tényleg is eleget tevén, a főváros nevében elvállalt kötelezettségeket most már visszautasítani, sem jogos, sem pedig a főváros méltóságával összeegyeztethető nem volna: tekintettel végül arra, hogy csupán a fentartási költségekhez való hozzájárulásoknak képezte okát azon körülmény, hogy az eredeti terv szerint a sertés-usztatók fele része fővárosi területén lett volna építendő s így fele részben a főváros tulajdonát képezte volna, a fentartás és kezelés mindazáltal czélszerűség szempontjából a m. kir. államvasutak feladatát képezte volna, ellenben a sertés-usztatók számára a viz ingyen szolgáltatása azon indokból ajánltatott fel, mert a főváros ezen első pillanatra nyilván általános gazdasági és kereskedelmi, tehát fővárosi érdeknek áldozatot kivánt hozni. Mindezeknél fogva a közgyűlés a tanács javaslatához képest a m. kir. államvasutaknak az 1890. évi 31.647. és 32.116. sz. tanácsi határozat ellen felebbezésként benyújtott beadványa folytán az 1890. évi 756. kgy. számú közgyűlési határozat e részben ellenkező megállapításának hatályon kívül helyezése mellett, kimondja, hogy a főváros a m. kir. államvasutak kőbányai hizlalda állomásán létesített sertés-usztatók czóljára a szüretlen vizvezetéki vizet oly mérvben, mint az az 1884. évi szeptember 30-án 48.427. sz. a. kelt tanácsi határozattal jóváhagyott tervek szeriut szükséges, minden megtérítés nélkül ingyen fogja szolgáltatni s az ekként fogyasztatott viz mintegy évi 600 forintnyi értéke a költségelőirányzat XXVII. főrovata alatt mint nyilváuos czélokra kiszolgált viz leend elszámolandó illetőleg keresztülviendő, ellenben miután a sertés-usztatók a hizlalda-állomás kibővítése folytán az eredeti tervezéstől eltérőleg egészben az államvasutak területén lettek kiépítve, egészben annak tulajdonát is képezik és igy arra nézve, hogy a főváros egy idegen objectum kezeléséhez és fentartásához évi átalánynyal járuljon, egyáltalán semmi észszerű indok fenn nem forog, másrészt kimondja a közgyűlés azt is, hogy az idézett határozatának azon részét, hogy ezen sertés-usztatók a ni. kir. államvasutak költségén tartandók fenn s illetőleg, hogy a főváros a fentartási költségekhez járulni nem hajlandó, továbbra is változtatlanul fentartja. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, az e czólból az összes tárgyalási iratok kíséretében a nagym. m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztetik. Miről a tanács kellő intézkedés végett jegyzőkönyi kivonaton értesíttetik. !145. Tárgyaltatott a tanács 14.728/1888. II. számú előterjesztése : az osztrák földhitelbanknak csatornaépitési és tisztítási járulékok ügyében beadott felebbezésóre. A közgyűlés az osztrák központi földhitelbanknak a 14.242/80. számú tan. határozat ellen, valamint a 15.649/86. számú tan. határozat ellen benyújtott két rendbeli felebbezését másodfokú elbírálás alá vévén, azoknak figyelmen kívül hagyásával a megtámadott 14242/880., valamint a 15.649/86. számú tan. határozatokat indokaiknál fogva és még azért is helybenhagyja, mert a kérdéses csatornaépítési járulékok kivetése idejében a járulékokkal terhelt ingatlanok felebbező bank tulajdonát képezték, már pedig a csatornaépítési járulékok az ingatlanokat terhelő dologi természetű tartozások lévén, mindig azok által fizetendők, a kik a járulékok kivetése idejében az ingatlanok telekkönyvi tulajdonosai, mert továbbá a fővárosnak követelése biztosításául feltétlenül joga volt a bank által letétbe helyezett 726 frt 71 kit közigazgatási végrehajtás utján lefoglalni s ezzel a bank érdekeit nem sértette, csupán saját érdekeit védelmezte meg A mi pedig a bank terhén nyilvántartott csatornatisztitási járu-