Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891

2. 1891. január 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 100 - 101 - 102

nevében az egyezségeket megkösse; mig a kültelki magánfogyasztók és az időközben jelentkező, bejelentett vagy kipuhatolt emiitett kimérők és árúsok hasonnemű adóinak és községi adópótlékainak az eljárási utasitásban a'- egyezkedő bizottságéhoz hasonló módon megállapított eljárás szerint történendő megszabáf ker. elöljáróságokra bizza. Az egyezkedő-bizottság elnökéül Radocza 2 tag urat rendes, — és póttagjaiul pedig a pénzügy. mány által kijelölendő tagokat küldi ki. Egy alkalommal utasittatik a tanács, hogy az emiitett adók eo községi adópótlókok biztosítása érdekében szükséges s a vonatkozó adótörvények és szabályok keretén belül tehető intézkedéseket tegye meg. Miről a tanács a tárgyiratok kiadásával és Radocza János főv. bizottsági tag ur jegyzőkönyvi kivonaton órtesittetnek. !100. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 44.454/1890. VIII. számú előterjesztése, a közraktárakat bérlő magyar leszámítoló és pónzváltóbanknak visszatartott sególyjárulék-összegek s az ezek utáni kamatok fejében kifizetett 25.248 frt 31 krnak fedezete tárgyában. A közgyűlés a fővárosi közraktárakat bérlő magyar leszámítoló és pénzváltó-banknak, az 1883. és 1888. évekről visszatartott segélyjárulék részösszegek s az ezek utáni kamatok fejében kifizetett 25.248 forint 31 krnyi összeg fedezetére a pénzügyi és gazdasági bizottmány s a tanács egybehangzó javaslatához képest a községi alap kiadás XXI. rovata alatt fővárosi közraktárak utáni segély járulék czímen leendő elszámolásra a bevétel XXXVIII. rovat alatt »gyümölcsöztetésre elhelyezett kölcsönpénzek kamatai« czímén eredményezett 38.000 forintnyi többletet engedélyezi. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, az összes iratok kapcsán a m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztetik. !101. Tárgyaltatott a bizottmány és a tauács 50.881/1890. VIII. számú előterjesztése, a mészáros ipartestületnek a húskimérési szabályrendelet 3. §-ának módosítása iránti kérvényére. A közgyűlés a közgazdasági és közélelmezési bizottmány és a tanács indokolt jelentése alapján a budapesti mészáros ipartestületet a húskimérési szabályrendelet 3. §-ának akként módosítása iránti kérelmével, hogy a leveshús a vevő kívánságára »nyomtatók«-kal kimérhető, elutasítja. Miről a tanács folyamodó ipartestület értesítése végett a tárgyiratok kiadásával értesíttetik. !102. Tárgy altatott a bizottmány és a tanács 28.218/1890. III. számú előterjesztése, a gr. Andrássy Gyula emlékére állítandó szobor elhelyezése ügyében érkezett ministerelnöki leiratra. A közgyűlés mindenekelőtt legbensőbb hazafias örömének ad kifejezést a felett, hogy a haza nagy fiának a dicsőült nagy államférfiunak és a főváros egyik újjáalkotójának néhai gróf Andrássy Gyulának emléke a fővárosban a törvényhozás bölcs intézkedése folytán felállítandó díszes szoborral fog megörökíttetni és a főváros törvényhatósága hazafias erkölcsi kötelességének tekinti, hogy a törvényhozást és a kormányt az óhajtott díszes szobor minél hatásosabb elhelyezésében saját részéről minden kitelhető módon a leghatásosabban támogassa. Tekintve azonban, hogy a főváros főmérnökének és közópitósi igazgatójának a képzőművészeti állandó szak bizottmány a középitósi állandó szakbizottmány valamint a tanács által is indokoltaknak talált aggályai szerint ezen emlékszobor elhelyezésére az Andrássy-út e czólra kiszemelt végpontja alig alkalmas arra, hogy ott egyes bármi nagy és díszes emlékszobor hatásos elhelyezést nyerhessen s az artézi forrás vizének kellő megóvása is nehézségeket okoz, a közgyűlés elhatározza, hogy a fennforgó aggályokról a nagyméltóságú m. kir. mmisterelnök ur annál is inkább felvilágosittassék, mert a főváros terű-