Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

5. 1890. február 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 181

19 8. A közgyűlés hozzájárul abhoz, hogy a XVI. szelvény előtt, a Rákos-patak áthidalásában mindaddig, mig a külső váczi-út véglegesen iiena rendeztetik, a vonal egy vágányú maradjon. 9. A köszörűs-árok áthidalásában a pálya kettős vágánya akkép terveztetik, hogy a hid 388 méterrel kiszélesittetik, mely esetben a hid mellvédfala és a vágányon haladó kocsik között 1 m. széles tér marad, a mi a gyalog közlekedők biztonságára való tekintetből nem elégséges. Ugyanazért a közgyűlés, eltérőleg a bemutatott tervektől, a hidat 3'88 méter helyett 4 38 méterrel rendeli kiszélesittetni, akként, hogy ez által a tervezett vágányelrendezés változást nem szenvedvén, a gyalogút 1-50 méter legyen. 10. Minthogy a XX—

XXV. szelvényekig terjedő vágányrész elrendezése esetén a nyugati vágány lefektetése egész fasor kivágását teszi szükségessé, a közgyűlés ezen elrendezéshez nem járul, hanem a nyugati vágányt a fasor nyugati oldalára akként rendeli áthelyezendőnek, hogy az áthelyezett vágány tengelye a fasor tengelyétől 2*40 méter távolságra essék. Általában kijelenti a közgyűlés, hogy az építési munkák kivitelénél az úton levő fasor lehetőleg kimélendö. A Rákos-patak hidjára kanyaruló vágány útjába eső néhány fa, melyeknek kivágása elkerülhetetlenül szükséges, a kivágás előtt a mérnöki hivatal közbenjöttével a fővárosi főkertész utján megbecsülendő s miután a fák becsértékét a budapesti közúti vaspálya-társaság a fővárosi központi pénztárba befizette, a fák a társaság tulajdonába mennek át s azok kivágatásáról és elszállításáról ő tartozik gondoskodni. 11. A budapesti közúti vaspálya-társaság tulajdonát képező és a XXIV. szelvénynél lévő őrbódé a szabályozási vonalon belül oly módon helyezendő el, hogy a közlekedést ne akadályozza s az ekként áthelyezett őrbódé és a külső sín között legalább 2*00 méter széles út maradjon a közlekedés számára. 12. A XXVIII szelvénynél a pálya végén, az újpesti állomás előtti rész elrendezéséhez a közgyűlés hozzájárul ugyan, kiköti azonban, hogy a már ott fekvő vágány, mely jelenleg az út teknőjében fekszik, kiemeltessék s mindkét vágány az út niveaujához simulva, újból lefektetendő. Ez alkalommal felhivatik a budapesti közúti vaspálya-társaság, hogy az út ezen részét, a hol a két vágány az út baloldaláról a váczi utat keresztezve a jobboldalra kanyarodik át és az újpesti pályaudvarba fut be, tekintettel a vágányokat keresztező kocsiközlekedésre, a vágánykeresztezés egész hosszában a két vágány külső sínszála között, valamint ezektől mindkét oldalra 05 méter távolságra köveztesse ki. Ezen határozat az összes ii'atok ós tervek kapcsán további törvényszerű tárgyalás végett az 1870. évi X. t. ez. értelmében a fővárosi közmunkák tanácsához küldendő át. !181. Tárgyaltatott a bizottmány ós a tanács 1889. évi 42.802/11. számú előterjesztése, a városligeti fasor ritkítása ós a nagykörúti villamos közúti vaspályából kiágazólag a király utczán és városligeti fasoron át a ligetbe vezetendő villamos szárnyvasut ügyében. A közgyűlés a városligeti fasorban levő gesztenyefák ritkítása ügyében a tanácsnak 1887. évi április 28-án 7.370/1883. szám alatt hozott határozatát az abban felsorolt, valamint a kőzépitési bizottságnak a 24.259/87. számú előadói íven tett jelentésében fogls" 5? i