Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

25. 1890. december 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1258

8 4. Mindezen tulajdonjogi korlátozások a főváros javára telekkönyvileg első helyen biztositandók. Miről a magy. kir. belügyminister ur az összes iratok felterjesztése mellett a felsőbb jóváhagyás megadása, a m. kir. kereskedelemügyi minister ur 1890. évi november hó 25-én kelt 72.198/VI. sz. magas leirata elintéztében tudomás végett feliratilag, a fővárosi tanács pedig a további szükséges intézkedések megtétele czéljából jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. !1258. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 41.693./1890. VI. számú előterjesztése, a fővárosi államrendőrség költségeire a főváros által fizetendő járulék megállapítása ügyében. A közgyűlés mellőzve a jogügyi bizottmánynak ós a tanácsnak javaslatait, indokainál fogva a pénzügyi és gazdasági bizottmány javaslatát fogadja el, s ebhez képest a következőket határozza : 1. Minthogy a nagym. m. kir. belügyminister ur a fővárosi rendőrség czéljaira szolgáló rendőrlaktanya és »Európa« szálloda építésére, illetőleg megszerzésére fölvett törlesztési kölcsönökuek nemcsak kamatait, hanem tőketörlesztési részleteit is fele részben felszámítani kivánja a főváros terhére, és ekként a főváros az ezen ingatlanok megszerzésével járó terheket tényleg felerészben viselné, ennélfogva nemcsak méltányos, hanem jogos is, hogy az esetben, ha a nagym. m. kir. belügyminister ur ezen kívánságához ragaszkodik, és ha ekként az emiitett épületek megszerzésével járó terheket a főváros az államkincstárral egyenlő részben viselni fogja, ezen épületek tulajdonjoga is fele részben a fővárost illesse meg. Felkérendőnek határozza ehhez képest a közgyűlés a nagym. m. kir. belügyminister urat arra, hogy az emiitett épületek fele részére nézve a főváros tulajdonjogát elismerni, vagy pedig a fővárost illetőleg ugy a múltra, valamint a jövőre nézve a tőketörlesztési részletek fizetésétől eltekinteni és csupán a kamattörlesztésből eredő terhek aránylagos viselését számításba venni méltóztassék. 2. A mi az 1881: XXI. t.-cz. 53-nak b) pontjában megjelölt azon bírságokat illeti, a melyeknek hová fordítása iránt törvény, vagy szabályrendeletek másként nem intézkednek, s a melyek az idézett törvényczikk rendelkezése szerint a fővárosi rendőrség költségeinek fedezésére volnának fordítandók, a nagym. m. kir. belügyminister urnák azon kijelentését, hogy e birságok az 1887: VIII..t.-cz. 2. és 6. §-ainak rendelkezése alapján az 1887. évi január hó 1-től kezdve a közigazgatási fogházak és tolonczházak javára számoltatnak el, a közgyűlés tudomásul veszi. Minthogy azonban ezen birságok az 1886. év végéig tényleg még a fővárosi rendőrség bevételeit képezték s az 1881: XXI. törvényczikk akkor még érvényben volt, e részbeni intézkedéséhez k épest a fővárosi rendőrség költségeinek fedezésére voltak fordítandók, ennélfogva felkérendőnek határozza a közgyűlés a nagym. m. kir. belügyminister urat arra, hogy az ezen bírságokból az 1886. évben tényleg befolyt jövedelem-összegét kimutatni s a főváros 1886. évi járulékának megállapításánál számításba venni méltóztassék. 3. A mi végül a rendőrsegédletért járó, valamint a rendőrségnek magán érdekben igénybevételeért magánosok által fizetett díjakat illeti, jóllehet e díjaknak a rendőri díjak alapjához való csatolása legalább ez időszerint nem ütközik a főváros pénzügyi érdekeibe, mégis miután a díjaknak a rendőri díjak alapjához csatolása az 1881; XXI. t.-cz. 53. §-ának rendelkezésével ellentétben áll, felkérendőnek határozza a közgyűlés a nagym. m. kir. belügyminister urat arra, hogy az elszámolás törvényszerűsége szempontjából az emiitett díjak legalább a jövőben ne csatoltassanak a rendőri díjak alapjához, hanem azok a fővárosi rendőrség bevételeként az állami költségvetésben előirányoztassanak, s a főváros által fizetendő járulék megállapításánál számításba vétessenek. Mely határozatról a nagym. m. kir. belügyminister úrhoz indokolt felterjesztés intézendő.