Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

23. 1890. november 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1170 - 1171

11 A helyiségek félévi felmondás kikötésével engedtetnek át. Az épületen átalakítások — melyek a czégek meghatalmazottjainak nyilatkozata szerint amúgy sem szükségesek — nem eszközölhetők s a helyiségekben esetleg szükséges, a czégek tulajdonát képezendő berendezéseket a czégek saját költségükön, a főváros minden hozzájárulása nélkül, az intézeti igazgatóság s a mérnöki hivatal közbejöttével állitandják elő s a helyiségeket majdan azon állapotban tartoznak a főváros birtokába visszabocsátani, melyben azok nekik átadattak. 2. Az 1890. évi július hó 9 én 765. szám alatt hozott közgyűlési határozatban kikötött azon kötelezettség, mely szerint az intézet: szabályok mindenben megtartandók, továbbá a határozat 2. ós 3-ik pontjaiban foglalt, a vágódíj mérvére s a kövezetvám-visszatérítésre vonatkozó intézkedések, illetve kedvezmények ezen czégekre is kiterjednek. 3. Ugyancsak kiterjednek ezen czégekre az 1890. évi október hó 15-én 1005. szám alatt hozott közgyűlési határozat 5. és 6. pontjaiban foglalt kikötések is. Ugy, hogy ezek szerint »az üzletnek a szabályszerű felmondás és a vis major (határzár) esetén kivül vállalkozók által történendő megszüntetése vagy megszűnése esetére vállalkozó czégek egyenkint a félévi vágódíj-ősszegnek megfelelő 2.500 frt, szóval kettőezerötszáz forintot kötelesek pénzbirságkötbér fejében megfizetni«; melyek szerint továbbá »kisebb szerződésszegések esetén vállalkozók 100 frt, szóval egyszáz forintig terjedhető pénzbirsággal sujthatók« ; kiterjednek pedig ezen czégekre azzal a hozzáadással, hogy arra az esetre, ha külföldi vámemelés folytán, önhibájukon kivül ezen juhhúskiviteli üzletük versenyképessége lehetetlenné tétetnék, 3 havi felmondással élhetve, csak 1

U évi vágódíj-ősszegnek megfelelő 1.250 frt, szóval egyezerkettőszázötven forintot tartoznak egyenkint kötbér fejében fizetni, továbbá, hogy vállalkozók csak annyi vízre tarthatnak igényt, a mennyire a helyiségek tisztántarthatása és esetleg a juhok itatására szükségük leend; végre azzal a kikötéssel, hogy a szerződési bélyegilletéket a nyugtabélyegekkel együtt kizárólag vállalkozó czégek tartoznak fizetni. 4. Mindkét czég a velük kötendő szerződések teljesítésének biztosításául a szerződések aláírása előtt egyenkint 2.500 forint, szóval kettőezerötszáz forintot tartozik a főváros központi pénztárába letenni. 5. Hozzájárul a közgyűlés, hogy az 1890. jul. 9-én 765. sz. alatt hozott határozatának 4. pontjában megállapított, a m. kir. államvasutak költségén létesítendő vontató vágány egész a próbavágóhid jobb szárnyának végéig vezettessék s ezenfelül azon czólból, hogy a három czég (Saborsky József és fiai, Lowys M., továbbá Schade ós Eoth) kocsijai egymásnak útjában ne álljanak, ezek elhelyezésére a forditó-korongon túl, a kaputól befelé, egyenes vonalban ugyancsak a m. kir. államvasutak költségén megfelelő hosszúságú csonka vágány fektettessék, megjegyezvén, hogy — a mint azt most idézett határozatában már kikötötte — ezen vágány által újabban elfoglalandó terület is a íőváros tulajdona marad és a vágány csakis a juhkiviteli vásár és általában a kőz vágóhídi ós marhavásári intézmény czéljára használható, és a mennyiben ezen czéltól eltérőleg használ tatnék, vagy a juhkiviteli vásár megszűnnék 8 arra a mondott intézmény érdekében egyébként sem lenne szükség, azt a m. kir. államvasutak igazgatósága a főváros felszólítására eltávolíttatni fogja. 6. Ugy az ezen czógekkel, mint a Saborsky József és fiai czéggel, és pedig ez utóbbival az idézett közgyűlési határozatok s illetve a most nevezett czógnek 43 220/890. tan. sz. a. benyújtott kérvényére mai napon 1.172. sz. a. hozott közgyűlési határozat alapján kötendő szerződósben kikötendő a czégek vágólielyiségeihez vezetendő vontató vágánynak szabadon tartása, vagyis kocsijaikkai akként való használata, hogy kocsijainak a marharakodó végén levő csonka vágányra s 3»