Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

19. 1890. október 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1006 - 1007

13 6. Kisebb szerződés-szegesek esetén vállalkozó czég 100 forint, szóval: egyszáz forintig terjedhető pénzbirsággal sujtatik. 7. Vállalkozó czég óránkint 50 hl. viznél többet el nem használhat; a mennyiben pedig az alkalmazandó vízmérő óra szerint óránkint többet fogyasztana el, ugy egy külön vizmedenczének saját költségén leendő felépítésére vagy egy külön szivattyú felállítására kötelezhető. 8. Felmondás esetén, történjók az akár a főváros, akár vállalkozó czég részéről, a főváros jogosítva van vagy megtartani a gépezeti berendezéseket, vagy pedig azok átvételére vállalkozót kötelezni; másrészt pedig a főváros a felmondás napjától számított két hó alatt nyilatkozni tartozik az iránt, hogy a vállalat gépezeti berendezéseit a főváros megtartja-e? A felállítandó épület költségei kizárólag a főváros által felajánlott 25.000 forintból fedezendők s igy kizárólag a fővárost terhelik, a nélkül, hogy az épület költségei fejében a főváros a vállalkozó czégtől bármikor bármily megtérítést igényelhetne; ezen felül a gépezeti berendezések tekintetében azon szerződő fél, a ki a gépezeti berendezéseket megtartja, a másik szerződő félnek azon költségeit, a melyekkel az a gépezeti berendezésekhez hozzájárult, a következő arányban köteles megtéríteni és pedig ; A gépeknek az első két év lejártáig való használata után az eredeti összegnek 30 százalék levonása után fenmaradó részét s minden további egyévi használat után az eredeti összegnek mindig 7, azaz hét százalékkal kevesebb részét köteles megtéríteni. 9. Tizenkét év elteltével vállalkozó czég a gépezeti berendezésekhez adott költségeiért megtérítésre semmiféle igényt sem tarthat. 10. Ha vállalkozó czég vállalatát felmondás nélkül szünteti meg, akkor a főváros részére a 8. pontban fentartott nyilatkozási idő kezdete a vállalat megszűntének tudomásul vétele napjától számíttatik. 11. Egyebekben vállalkozó magát mindenben a f. évi július hó 9-én 765. szám alatt hozott közgyűlési határozatban foglaltakhoz tartozik alkalmazni. Mi a párisi ,>Compagnie d'importation de produits alimentaires« igazgatójának a próbavágó hidak a juhkiviteli üzlet berendezése czóljából való átengedése, és az átengedés feltételeinek megállapítása iránt beadott kérvényét illeti, azt a közgyűlés azon utasítással adja ki a tanácsnak, hogy azt a közgazdasági és közélelmezési bizottmány nyal tárgy altassa. Miről a főv. tanácsa az összes iratok kiadásával értesíttetik. !1006. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 37.701/1890. VI. számú előterjesztése, a városligeti királyi pavillon megvételére kiadott ősszeg fedezete ügyében. A pénzügyi bizottmány és a tanács javaslata alapján a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a városligeti kir. pavillon bútor és egyéb berendezéseinek megszerzésére a folyó bevételekből kifizetett 19.250 frt a községi alap kiadás XXIII. 12. rovata alatt a f. évi szeptember 1-én már visszafizetett 27* milliós függő kölcsön egész évi kamataira előirányzott 120.000 forintból tényleg eredményezett 43.694 forint megtakarításból ez idő szerint még rendelkezésre álló 32.694 forint terhére fedeztessék ós ennek jóváhagyása végett a belügyminiszter úr ő nagymóltóságához felterjesztést intéz. !1007. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 38.606/1890. VI. számú előterjesztése, a régibb kölcsönök conversiója folytán megtakarított összegek felhasználása ügyében érkezett belügyminiszteri leiratra. A pénzügyi bizottmány ós a tanács javaslata alapján kijelenti a közgyűlés azt, hogy a 25 milliós kölcsön fölvétele s a régibb magasabb kamatú kölcsönök visszafizetése folytán előálló megtakarítások összegéből alkotandó külön alap létesítését, a főváros pénzügyi és gazdasági érdekeivel szemben károsnak és fölöslegesnek tartja s ennek alapján a nagym. m. kir. belügyminister urat fölkérni határozza, hogy az 1890. május 19-ón 31.586/111. 5. sz. a. kelt leiratában a jelzett kölcsön alap létesítésére vonatkozóan tett rendelkezésétől a főváros érdekében elállni méltóztassék. i